Seite - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 144 -
Text der Seite - 144 -
144
melyekből részletesebb tájékozást meríthetnénk. Ehhez járul, hogy a későbbi
századok folyamán hozzáépítés, majd rombolás következtében annyira
átalakultak, hogy eredeti elrendezésüket és fölépítésük módját alig lehet
fölismerni.
Úgy látszik, hogy a régebbi eredetűek közé tartoznak és legkiválóbb
építmények lehettek Sopron, Vas és Zala megyék határszéli várai. Sopron-
megye határszélén egy hegy ormán állott Lánzsér vára. Állítólag a XIII.
század elején keletkezett; azóta állandóan fontos szerepet vitt a XVIII. század
végéig. Ekkor tűzvész következtében pusztulásnak indult; egy részét szét-
hordták építési anyagúi, úgy, hogy ma csupán a romok maradványai tanús-
kodnak a vár egykori erős falairól. Sopronmegyében Fraknó vár az Alpesek
legvégső kiágazásának ölében egy kúpalakú meredek sziklahegy tetejéről
„nagy maga biztonságával" köszönti az osztrák határ felől közeledő útast;
a többi három oldalról pedig a környező hegység takarja el. Szabad oldala
felől megközelíthetetlen; a környező hegyláneztól is mély szakadékok és
mesterséges árok választják el. Azon a ponton, a honnét legkönnyebb
megközelíteni, ma is ott áll a kerekalakú, 14 méter átmérőjű és 50 méter
magas öreg torony. A természettől védett helyen a várnak fő erőssége
a torony és fölvonó-híd volt. A kerítő fal csekélyebb fontossággal bírt.
Esterházy Miklós nádor 1637-ben alapjából újjáépíté. Ekkor keletkezett a
kettős fal, s a belső falon emelkedő négyszögű várlak, e roppant tömegű
építmény, melyen a késő renaissance formálású kapu kivételével semmi
sem árúlja el az építés idejét. Még későbbi a várterületre nyíló kapu és a
fölvonó-híd is. Semmi sem maradt, a miből a régi vár alakja fölismerhető
volna. A várlak termeinek és lakó szobáinak hosszú sora egészen dísz nélküli.
Itt őriztetik az Esterházy herczegi család remek ötvösművekben gazdag
kincstára, továbbá a fegyvertár, mely e nemben a leggazdagabb magán-
gyűjtemény. A herczegi családnak itt lévő olajfestésű arczképei nem igen
értékesek sem a hűség, sem a festészet szempontjából. A kis-martoni régi
vár majdnem nyomtalanúl eltűnt, midőn helyébe herczeg Esterházy Pál
nádor 1683-ban a ma is fönnálló kastélyt építteté. Csak néhány kő jelöli
a helyét Szarvkő várnak is, mely 1347-ben említtetik először.
Léka vár szintén Sopronmegyében van egy magas hegyláncz félkörű
medenczéjében ; alacsony és nem meredek domb tetején áll könnyen hozzá-
férhető helyen; három oldalról jól el van rejtve, nyugat felé azonban egész
Borostyánkőig ellátszik. A Dunán túl ez a legjellemzőbb példája az igazi
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch