Seite - 146 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

\ ; k 146 oldalán áll egy, az előbbinél nem alacsonyabb négyszögű torony, melynek aljában, csúcsos boltozatú sírbolt van, e fölött pedig a mintegy 3 méter hosszú és ugyanoly széles várkápolna, melynek a bejárattal szemben és jobboldalt lévő falán félköríves szűk ablak nyílik. A bejárattal átelleni ablak bélletére Szent Miklós alakja van festve. A másik ablak falán csak nyomai látszanak a festésnek. A kápolna elé gróf Nádasdy Ferencz által emelt kis előcsarnok ajtajának kő szegélyét renaissance gyöngysor díszíti. A belső udvar déli oldala hoszszában lévő lovagterem, vagy talán eredetileg az ispotályosok káptalanterme ez érdekes várnak a legbecsesebb része. Faragott kőből gonddal épített hosszúkás helyiség ez; egyszerű talpon álló és nyolcz- szögű hat pillér hoszszában két részre osztja, csúcsíves boltozatának vaskos bordái lemetszett élűek, s belsejét két keskeny félköríves és alacsony (25—120 centiméter) ablak világítja meg. Egyszerűsége és komolysága jól beilleszkedik a hely hangúlatába. E terem mellett délnyugat felé egy romba dűlt nagyobb épületnek, talán a várpalotának (palatium) hatalmas boltozatú földszíntje látható. Vasmegye határszéli várai is IV. Béla uralkodása alatt keletkeztek és fő fészkei voltak a németújvári grófok hatalmának, mely a XIII. század- ban Sopron- és Zalamegyének Ausztriával és Stiriával határos részeire is kiterjedt. Heinrik bán németújvári gróf V. István uralkodása elején Kőszeg, Szent-Vid, Borostyánkő, Szalonak várakat néhány mással együtt Ottokár cseh királynak engedte át. Kőszeg vára IV. Béla királynak 1248-ban kiadott oklevelében említtetik először, midőn azt Ostfia Herbord gróf Frigyes császártól visszafoglalta. A régi vár helyét most a lövő fegyverek szükségei szerint épült és a török világban nevezetes várnak a romjai foglal- ják el. Közelében Rohoncz vár múltjáról szintén düledező falak regélnek. A gyönyörű fekvésű Borostyánkő várnak három oldalról hatalmas falakkal övezett területét múlt századbeli négy szárnyú, egyszerűen épített kastély foglalja el. Szalonak vár magasabb hegyek katlanában emelkedő és mély szakadékokkal övezett alacsonyabb dombon jól elrejtve áll, délnyugat felé azonban uralkodik a lassan emelkedő halmos táj fölött. Erről az oldalról mutatja be képünk is. A domb terjedelmes tetejének egy színtje van, a mi azt sejteti, hogy a vár délnyugati része, hol a négyszögű torony áll, későbbi eredetű. A régibb rész az éjszakkeleti oldalon van. Itt emelkedik az öreg torony, mely nem egészen kerek alakú, a mennyiben kerületének mintegy hatoda meg van törve. Tövében még fölismerhető az egykori szűk előudvar,