Seite - 152 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

152 épületek pompáját s hozzáteszi, hogy egyedül Párisban, a parlament épüle- tében látott egy szobát, ott is csak egyet, mely díszre nézve e termekhez hasonlít. Mind a két királyi várkastély és velük együtt a Mátyás meghonosította renaissance művészet alkotásai is elpusztultak, nem maradt meg belőlük egy tenyérnyi nagyságú darab sem, a miből művészeti mivoltukról képet alkothatnánk. Egyedül az írott kútfőkre vagyunk útasítva, a melyek azonban kevés eredménynyel kecsegtetnek. A fölsorolt művészekről szóló adatok ugyanis nem találkoznak az imént idézett leírásokkal. Amazok nem mondják meg, hogy a király szolgálatában állott művészek mit alkottak, emezek pedig elfeledik följegyezni, hogy ama kastélyokat kik építették, s kiknek a műve az a bámúlatos díszítés. A leírásoknak további fogyatko- zásuk, hogy nagyon is általánosak, az épület külsejét és építészeti mivoltát észre sem veszik, csakis a belsejét dicsérik, a nélkül, hogy annak díszét közelebbről jeleznék. A kazettás mennyezet az egyedüli kitétel, a miből következtethetjük, hogy a két várkastély termei renaissance díszűek voltak. Ha tekintetbe veszszük azt is, hogy Chimenti Camicia, a Cellini testvérek, továbbá abban az időben, midőn Magyarországon járt, maga Benedetto da Majano is inkább fafaragó és asztalos volt, alaposnak látszik az a föltevés, hogy a Mátyás királytól meghonosított renaissance nem egyszerre érvényesült teljes mértékben, hanem Visegrádon és Tatában is alkalmazkodott a mái- meglevő épületekhez, kénytelen volt a körűiményekkel megalkudni és az asztalos-építészek föladata java részben a részletekre, jelesül a belső díszí- tésre szorítkozott. Ilyennek képzeljük a Dunántúl e két királyi kastélyának renaissance művészetét. Valamivel későbben, de körülbelül ilyképen kezdett meghonosodni az új művészet Francziaországban, a hova fejedelmi kíséretben vonúlt be, és Németországban is, a hova meg kalmárok révén és néhány művész vázlatkönyvébe rejtve jutott el. Ez országokban a kezdetnek volt folytatása is; Magyarországon a kezdet, melynek a Dunán túl volt a szín- helye, folytatás nélkül maradt. A török világ mindent megsemmisített. A török uralom mind azért, a mit e vidéken elpusztított, vagy a minek elpusztúlását elősegítette, kárpótlásúl vajmi kevés saját alkotású építészeti művet hagyott maga után. Pécs dicsekedhetik a legkiválóbb török épít- ményekkel. Hajdan tizenegy mecsetje volt, melyek közül három maradt fönn. Az egyik, a mai belvárosi plebánia-templom, nagyságra nézve ritkítja párját az európai török birodalomban. Négyzet alakú, mindegyik oldala