Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

156 birtokain Pápán, Tatában és Csákvárott ugyanazon egy terv szerint épített plebánia-templomot. A pápai (1771 — 1786) a többitől annyiban különbözik, hogy már\ ány-stuccóval burkolt falai, többféle színű márványból épített oltárai gazdagabbak és úgy a hajó, mint a sekrestye, a mellékkápolna és ezek emeletén levő oratoriumok boltozatát szintén Maulpertsch Antaltól festett freskóképek díszítik. A hajó dongaboltozatát hevederek négy mezőre osztják. Az orgonakarzat fölötti mezőben a mennyei dicsőség, az Atyaisten imádkozó angyalok és szentek között ábrázoltatik. A másik három mezőt oszlopos, kupolás gazdag építmény keretében Szent István vértanú életének egy-egy jelenete foglalja el. Mindannyi szertelenül mozgalmas. A sekrestye mennyezeti képén I. Leo pápa Attila elé vonúl. Az akkori képírás mester- kéltségét kerülő ábrázolás, biztos kézzel van festve; egyszerű, világos és tartalmas előadásánál fogva az előbbiektől merőben elüt. A szentély másik oldalához csatlakozó kápolnának, valamint a sekrestye és a kápolna emeletén lévő tágas oratorium mennyezetét díszítő falképek a múlt századbeli Mária- tiszteletnek élénk képzelettel megalkotott vonzó emlékei. A XVIII. század második felében épült pálos-templom, mely 1802 óta a benczések tulajdona, egyszerű építmény; azonban figyelemre méltók rokoko ízlésű chorusi székei és a hivek számára készült padjai. Emezeket domborművű élénk jelenetek díszítik. Úgy a chorusi székek, mint a padok remekei és e vidéken egyedüli emlékei a fafaragásnak, melyet a pálosok művészi hivatottsággal űztek. A Mária Terézia királynőtől 1777-ben alapított szombathelyi püspök- ség székesegyháza fejezi be a múlt századbeli egyházi építkezéseket és egyszersmind megnyitja a classicuskodó ízlésnek rövid ideig tartó korát. Hefele Menyhért építész tervezte és a homlokzatán lévő fölírás szerint 1797-ben fejeztetett be. Palotaszerű emeletes homlokzata faragott mész- kőből épült, és háromszögű oromban végződik. Az alsó osztályt négy dór, az emeletet pedig négy jóniai oszlop tagolja. Ezek, nemkülönben az alsó osztályt az emelettől elválasztó párkány, továbbá a fő párkány és az orom, noha a classicus építészethez hajolnak, mégis elárúlják, hogy a mester a késő renaissance hagyományainak hatása alatt is állt. A sisakfödelű két torony véznasága azonban a már ernyedező művészetre vall. A templom elrendezése latin keresztalakú ; a hosszanti hajó két oldalába nyíló három- három kápolna foglalja el a mellékhajók helyét. A hosszanti hajó, valamint a kereszthajó is dongaboltozatú ; a hajók keresztezésének négyzetét és a keresztnek negyedik szárát, mely szentélyül szolgál, boltczikkelyeken