Seite - 159 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

159 fontja a külseje hatását. Belsejében a részletek formálása nagyon is elárulja, hogy abban az időben már fogyatékos volt az építészeti érzék és hogy nem bírt a fölépítés nagy arányaival összhangzatos részleteket alkotni. Az üres- séget még fokozzák a bágyadt, szürke színek és a mit az építészeti formák elmulasztottak, azt a berendezés tárgyai : az oltárok, szószék, chorusi padok, meg a néhány szobor, nem képesek pótolni. A római Pantheonnak gyarló utánzataként 1820-ban épült az esztergomi Szent Anna templom. A classicuskodó ízlésnek emléke a pannonhalmi templom homlokzata is, nemkülönben a torony, mely ennek közepén emelkedik, Packh János építé 1831-ben. Egyszerű előkelőségénél és szép arányainál fogva említésre méltó a pannonhalmi könyvtár épülete. Elrendezése T alakú; emeletnyi magas belsején karcsú oszlopokon nyugvó karzat fut körűi. Egyik szárnyát Engel József bécsi építész 1824-ben, a másik szárnyát 1832-ben Packh János építé. A század utolsó évtizedeiben az egyházi építkezés terén e vidéken is jogába lépett a középkori művészet, a mi a megrongált templomok művészet- szerű újjáépítésében nyilvánúl. E fajbeli két kiváló alkotással dicsekedhetünk. Ezek : a pannonhalmi kolostor-templom és a pécsi székesegyház. Ismerjük mind a kettőnek viszontagságos történetét és az újjáépítés előtti állapotát. A pannonhalmi templom belsejét Storno Ferencz, a soproni Szent Jakab kápolna és Szent Mihály templom helyreállítója 1868-tól 1875-ig építé újjá. Alapúi az 1225-ben fölszentelt átmeneti művészetű építményt választá, s annak meglévő részeit, a hol lehetséges volt, megtartá, a hiányzókat pedig a meglévők utánzatával pótolta. Másfelől azonban kímélte a későbbi, jelesül a XV., XVI. századbeli, sőt az újabb keletkezésű részleteket is, azaz a régibb részleteket nem állítá helyre a későbbiek rovására. így az éjszaki hosszanti oldal egykori díszes, de később befalazott kapuját, mely az újjáépítéskor napvilágra került, ismét befalazta és helyét egy fölíratos táblával jelölte meg. Meghagyta a szentélynek csillagboltozatát. Az éjszaki oldal díszes vörös- márvány kapujának mintájára készült a XVI. században az alsó templomba vezető két ajtónyílásnak oszlopos béllete. A művész ezeket is megtartá, a mennyiben jó állapotban voltak és a XIIÍ. századbeli építménynyel meg- egyeznek. Megtartotta a XIX. századbeli homlokzatot is. E szerint az újjáépítés a templom belsejére szorítkozott. Egészen újak a berendezés tárgyai, továbbá az ablakok üveg képei és a templom belsejét díszítő