Seite - 167 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

167 Az utóbb fölsorolt épületek, a szobrok, a vízesések a parkkal együtt elpusztultak. Egyedül a kastély áll. Ez is soká szomorú elhagyatottságban volt és drága készületének egy részétől megfosztatott. A mi fönmaradt, az elég, hogy elképzeljük az eredeti berendezést, mely a negédes rokoko művészetnek jól kiszámított, bámulatosan gazdag és összhangzatos hatású alkotása volt. A múlt század végéig tartott a kastély fénykora. Ez időtájt Rohan herczeg a franczia követ (1772), Mária Terézia királyné Miksa főherczeg, Mária Anna és Erzsébet főherczegnőkkel (1773), Ferdinánd főherczeg és neje estei Beatrix (1774), majd Albert szász-tescheni herczeg tisztelték meg látogatásukkal és találtak itt fejedelmi szórakozást. Esterházy Antal herczeget soproni főispáni méltóságába 1791-ben itt iktatta be Sándor Lipót nádor. Jelen voltak Károly és Ferencz főherczegek, az ország prímása és igen sok előkelőség. A beiktatással járó ünnepélyek 300 ezer forintnál többe kerültek. Rohan herczeg itt mulatását Bessenyey György gárdahadnagy „Az Esterházi Vigasságok" czímű költeményben énekelte meg és az eléje írt „Tudósítás"-ban így szól: „Meg kellett mutatni, hogy Párisban és Londonban nevekedett franczia kívánság Magyarországban gyöngyörűségét feltalálhatja". A költőnek igazat adott a herczeg ama nyilatkozata, hogy Esterházán Versaillest újra megtalálta. „Deliciae Hungarorum" és „Magyar Versailles", e két elnevezéssel fejezték ki bámúlatukat a kortársak e csudás fényű kastély fölött, mely három évtizeden át volt a művészeteket élvező szép életnek lakása. A Batthyány grófi család kastélya Körmenden Vasmegyében zárt négy- szögű elrendezésű ; homlokzatának dór és jón oszloprendekkel, hatalmas erkélylyel tagolt és czímeres ormóval koronázott középső kiszökellése és Mansard-teteje van. Fölemlítést érdemelnek még : a gróf Festetich-féle kastély Berzenezén Somogy megyében, a gróf Brunszwik-féle, most József főherczeg tulajdo- nában levő kastély Martonvásáron Fehérmegyében, végűi a „Kutyavár"-nak nevezett kastély Tétényben Budapest mellett. A városokban elvétve látunk egy-egy XVII. vagy XVIII. századbeli, de művészetileg szerény építményt. Ilyenek : Esztergomban a városház, mely 1688-ban vak Bottyán Jánosé volt és 1698-ban I. Lipót avatta nemesi curiává, Sopronban a herczeg Esterházy-féle palota, Győrött a városház, a kis papnövelde és még néhány, Fehérvárott a gróf Zichy-féle palota, továbbá a veszprémi, a székesfehérvári és szombathelyi (1781) püspöki paloták.