Seite - 171 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

ili bástyafalakkal, saroktoriiyokkal, fölvonó híddal és hídfőépülettel. Egykor ágyúk ellen is sikerrel védhető kis várerőd volt. Újlaky Miklós, a hatalmas főúr építtette I. Mátyás király korában. A hódító törökök 1552-ik évi hadjárata után Palota sorsa csaknem mindig ugyanaz volt, mint a közel fekvő veszprémi váré. Rendszerint ezzel egyidejűleg foglalták el a törökök, s foglalták vissza a magyar és német seregek. összesen hat ostromot állott ki, melyek közt legérdekesebb volt az 1566-diki. Ez év június havában Azlán vagy Arszlán budai beglerbég 9.000 főnyi sereggel s rendes ostromütegekkel támadta meg. A várkapitány ekkor Thúry György volt. Ez kellő időben értesült a törökök támadó szán- dékáról, s hírt adott mindenfelé. Pápa várának vitéz kapitányától, Török Ferencztől, 250 főnyi segítséget kapott s a védműveket mind rendbe hozatta. Az ostrom részleteiből az tűnik ki, hogy akkor csak úgy nevezett fellegvár vagy belső vár volt a mai redout-szerű vár, s hogy különösen a mai főkapu előtt még egy előbástya állott. A falak sikeres lövetése s a sikertelen táma- dások egy hétig tartottak, s június 6-tól június 10-ig sok ezer golyót lőttek a várba s a Móré-bástya egy tornya le is omlott. A várőrség összesen 500 főből állott. A beglerbég azt hitte, hogy Thúry csak azért tartja ily erősen e kis várat, mert fölmentő sereget vár; ezért kémcsapatokat küldött Győr felé, minthogy másunnan segítség nem jöhetett. Egy ily kémcsapat hamis észlelés alapján azt jelenté, hogy Salili, a győri kapitány, nagy sereggel jön Palota fölmentésére. E hírre a beglerbég elveszté bátorságát s egy sötét éjjel egész seregével megszökött a várfalak alól. A palotai vár mai alakjában a XVII. században épült újra, a mikor a törököktől utoljára visszafoglalták. Főhelye volt a gróf Zichy család palotai uradalmának, mely azonban ma már a Zichy család kezéből leányöröklés útján a gróf Sztáray család birtokába került. Gróf Waldstein János által épített gyönyörű kastélya a régi vár melletti dombon fekszik. Vár-Palota fölött már tetemesen magasabb a Bakony-hegység. Vár- Palotától éjszaknyugatra Tés, Hajmás-Kér és Pere között feküsznek a Márkus-szekrény, Bérhegy, Futóné hegye és Balla nevű magaslatok, melyek már 500—580 méter magasak és mind szép erdőkkel koszorúzvák. Odább nyugat felé, a Veszprémből Zirczre menő és jó karban tartott országút Rátót fölött az eplényi völgybe hatol be. Ezen völgy keleti oldalán magaslik az 525 méter magas Àviós, nyugati oldalán pedig az ugyanolyan magas Kávás hegycsúcs. Ez utóbbival szomszédos az épen Veszprém fölött emel- 22*