Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

Ì7Ì kedő Papod-tetcf, mely Fehér- és Tolnamegyen túl a bunára is szépért ellátszik. Ez 646 méter magas és szép erdővel van borítva még csúcsa is. A Papodtól kezdve a Bakonynak ezen éjszaki csoportja már szanaszét ágazó. A Papoddal szomszédos a szentgáli határhoz tartozó Hajag hegy, melynek középső és 650 méter magas csúcsát Fekete Hajagwdk nevezik. A Hajag mögött éjszak felé hullámzó hegységnek két K'órös-hegy nevű csúcsa van. Az egyik Gyertyánkút fölött 578 méter magas, a másik Bakonybél fölött 714 méter magas, vagyis körülbelül legmagasabb a Bakonyban. Pápa felé és a nyugati vagy kis Alföldre innen majdnem határtalan kilátás esik. Éjszak felé az Elő-Kárpátok és nyugat felé az Elő-Alpesek gyönyörűen látszanak, valamint innen a Bakony-hegység nagy része is tisztán belátható. Mellette van a Hajszabarna és más oldalon a Tarajos, melyek közén a Pápavár nevű magaslat emelkedik. Ez a Pápavár a belső Bakonynak egy részlete. Ma itt várnak nyoma sincs. De ezen a tájon feküdt egykor Bakony- Újvár, melyet a rabló Podmaniczky lovagok a mohácsi vész után a király és ország engedélye nélkül építettek, mely azonban az 1546-ik évi ország- gyűlés rendeletére lebontatott. Innen a hegyláncz éjszak felé húzódik föl egészen Szent-Lászlóig. Ennek a résznek legkiemelkedőbb magaslatai Homok-Bödöge fölött a Durrogás és Fenyőfő fölött a Keselyű. E hegyláncz, melyet eddig vázoltunk, a moóri völgytől a nagy Kőrös- hegyig teljesen kelet-nyugati irányban mintegy 70 kilométernyi hosszaság- ban, onnan pedig éjszak felé fordúlva még mintegy 30 kilométer hossza- ságban húzódik, alkotja egy háromszögnek két oldalát, melyek mögött a hegység egyéb csoportozatai feküsznek, s a vármegye zirczi járásában ágaznak el. Ha Veszprém felől a Séd völgyén át az eplényi szoroson behatolunk, mindenekelőtt Zirczre jutunk, a cistercita-szerzet apátsági székhelyére. Ez az apátság, úgy látszik, III. Béla király korában alapíttatott. Ez a szerzet hazánkban a leggazdagabbak egyike, a zirczi apátsággal a pilisi és pásztói apátságok is egyesítvék és Veszprémmegyében több mint 14.000, Fehér- megyében pedig több, mint 40.000 magyar holdnyi birtoka, más megyékben is roppant birtokai és helyenként kitűnő gazdaságai vannak. Az apátsági palota csinos két emeletes épület; összefüggenek vele: a papnevelőház, a zárda és a nagyon szép apátsági templom. Birtokainak rendezése a múlt század elején, a zirczi apátsági palota és templom megújítása pedig csak e század elején következhetett be. Az apátsági palotában igen szép és gazdag