Seite - 174 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

174 A másik és fő út Zirczről egyenesen éjszaki irányban Csesznek felé megy. Ezen mintegy 14 kilométernyire haladva, egyszerre megkapó szép- séggel, sőt fenséggel tűnik elénk Csesznek vára, a mögött pedig távol messzeségben a pannonhalmi régi várhegy, s tetején a szentmártoni apátság temploma a most zárdaként használt várkastélylyal. Csesznek vára a hason- nevű falu fölött egy meredek hegy élén van építve. Mai alakjában Garai Zsigmond építtette 1314 körűi. A hatalmas Garai-ház kihaltával Verbőczy István, később a mohácsi vész után enyingi Török István birtokába jutott. A XVI. század közepén a Hosszútóthy család kezére jutott Csesznek vára a hozzá tartozó falvakkal együtt. A pártharczok villongásaiban a vegyes házbeli királyok alatt fontos szerepet vitt. Nem pusztúlt el az utolsó kurucz háborúban sem, és e század elejéig az Esterházy grófok még rendesen lakták; azonban 1824-ben villámütés következtében összes tetőzete leégett. Ettől kezdve pusztúlásnak engedték át és 70 év alatt valóban annyit pusztúlt, hogy több százados romnak vélné a szemlélő. Zircztől keletre van Jásd\ a felső Bakony magaslatai közt a Gaja völgyén fekvő vegyes ajkú falucska. A közép-korban benczés zárda volt itt, melynek mikor s ki által lett alapít- tatása s elpusztúlásának biztos ideje okiratilag földerítve nincs. Most a palotai Sztáray-féle uradalomhoz tartozik. Zirczből a nyugat felé menő harmadik út Bakonybélig visz és ott véget is ér. Bakony bél talán legrejtettebb helye az országnak. A Bakony- hegység egész területét évezredünk elején szakadatlan rengeteg erdők borították, s azért nem csodálható, ha a világot megunt kegyes lelkek ide vonúltak remetéskedni. Csakugyan itt remetéskedett a történet és a hagyo- mányok szerint Szent Gellért, később csanádi püspök. Szent István ide benczés apátságot alapított. Ez apátság mindenesetre egyike a legrégibbek- nek hazánkban; most is a benczés rend bírja, és a pannonhalmi főapátnak van alárendelve. Mostani egyszerű épületei csak a török kor utáni időből származnak, de az összes régi építkezések romjai több helyütt föltalálhatók. Télen az ide vezető útakat gyakran annyira ellepi a hó, hogy a zárda és a mellette levő kis Bakonybél falu hetekig, sőt hónapokig tökéletesen el van zárva a világtól. A negyvenes években tudós apátja, Sárkány Miklós, országgyűlési szereplésével tűnt föl. Az éjszaki Bakonynak a vízrendszere is figyelmet érdemel. Már emlí- tettük a Tornát, mely Városlődnél ered és egyenesen nyugat felé folyik a Marczalba, s említettük a Sédet, mely szintén Városlődnél ered, de Szentgál