Seite - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

181 melyekben azonban csak a jobbágyság minden kötelességével terhelt föld- míves nép lakott. így állott fenn Pápa városa az utolsó kuruczháború befejez- téig, a mikor földesura, gróf Esterházy Ferencz, úgy a belső várossal, mint a külső városokkal szerződésre lépett és valamennyit egyesítvén, a mai Pápa városát alkotta belőlük. Ez után szabályoztatott a Tapolcza, szárazzá lett a város környéke, épült a mai várkastély, és építtette később gróf Esterházy Károly egri püspök 1771 — 1786-ban a két tornyú nagy templomot, mely a barokk stilű templomok közt hazánkban egyike a legszebbeknek. Ezzel egy időben 1783-ban jutott ide vissza a reformátusok túl a dunai püspökségének főiskolája, az úgy nevezett pápai kollégium, melynek a pápai református egyházzal egybekapcsolt története is fölötte korjellemző. E főiskola kezdeményezése 1531-ig, Enyingi Török Bálint pápai birtoklásának kezdetéig felnyúlik, legalább a hagyomány s némi alakszerű bizonyítékok szerint. Nyomdája, melynek első, Guttenberg-féle szerkezetű gépe ma is megvan, 1570 körűi állíttatott föl s 1577-ben már működésben volt, minthogy Huszár Dávid pápai ref. lelkésznek egyik könyve itt ez évben nyomatott. E nyomda mindig a főiskoláé volt. Sok hányattatás után 1660-ban a földesúr elvégre úgy az egyházat, mint a főiskolát kiszorította Pápáról. Hiába rendelte az 1681-diki országgyűlés, hogy a reformátusok Pápán templomot, iskolát és paplakot építhetnek, a hatalmas főúr és nádor, Esterházy Pál herczeg türelmetlensége ezt képes volt megakadályozni. Templom ugyan építtetett egy nemesi magán udvartelken, torony és harang nélkül; az egyház is szervezve lőn, de a főiskola csak II. József császár türelmi rendelete alapján vitetett vissza régi helyére és ugyanakkor építé a püspökség a mostani Kollegium-útczában levő ó-kollégiumot, mely al- és főgymnasiummal s hittani és bölcsészeti karral, valamint jogakadémiával volt ellátva 1848-ig. Van itt a római katholikusoknak is egy virágzó gymnasiumuk, melyben a pannonhalmi benczés szerzet tagjai tanítanak, irgalmas szerzet, Ferencz- rendű zárda, kicsiny, de virágzó ágostai hitvallású egyház, igen díszes zsidó templom. A zsidó hitközség korábban 6.000 lélekből állt, most is több mint 3.000 lelket számlál. Van egy nőnevelő intézete, melyet Ranolder János, volt veszprémi püspök alapított s a szürke nénék szerzete tanít benne. Egykori lakossága korábban nagyobb részt német ajkú volt. A kézműipar virágzott, de a czéhek legtöbbjébe másnak, mint római katho- likusnak, bejutnia nem lehetett. És ezen az átalános törvények sem tudtak segíteni, valamint a vármegye közönsége sem, melynek a régi nemesi világ-