Seite - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 181 -
Text der Seite - 181 -
181
melyekben azonban csak a jobbágyság minden kötelességével terhelt föld-
míves nép lakott. így állott fenn Pápa városa az utolsó kuruczháború befejez-
téig, a mikor földesura, gróf Esterházy Ferencz, úgy a belső várossal, mint
a külső városokkal szerződésre lépett és valamennyit egyesítvén, a mai Pápa
városát alkotta belőlük. Ez után szabályoztatott a Tapolcza, szárazzá lett
a város környéke, épült a mai várkastély, és építtette később gróf Esterházy
Károly egri püspök 1771 — 1786-ban a két tornyú nagy templomot, mely
a barokk stilű templomok közt hazánkban egyike a legszebbeknek.
Ezzel egy időben 1783-ban jutott ide vissza a reformátusok túl a dunai
püspökségének főiskolája, az úgy nevezett pápai kollégium, melynek a pápai
református egyházzal egybekapcsolt története is fölötte korjellemző. E főiskola
kezdeményezése 1531-ig, Enyingi Török Bálint pápai birtoklásának kezdetéig
felnyúlik, legalább a hagyomány s némi alakszerű bizonyítékok szerint.
Nyomdája, melynek első, Guttenberg-féle szerkezetű gépe ma is megvan,
1570 körűi állíttatott föl s 1577-ben már működésben volt, minthogy
Huszár Dávid pápai ref. lelkésznek egyik könyve itt ez évben nyomatott.
E nyomda mindig a főiskoláé volt. Sok hányattatás után 1660-ban a földesúr
elvégre úgy az egyházat, mint a főiskolát kiszorította Pápáról. Hiába rendelte
az 1681-diki országgyűlés, hogy a reformátusok Pápán templomot, iskolát
és paplakot építhetnek, a hatalmas főúr és nádor, Esterházy Pál herczeg
türelmetlensége ezt képes volt megakadályozni. Templom ugyan építtetett
egy nemesi magán udvartelken, torony és harang nélkül; az egyház is
szervezve lőn, de a főiskola csak II. József császár türelmi rendelete alapján
vitetett vissza régi helyére és ugyanakkor építé a püspökség a mostani
Kollegium-útczában levő ó-kollégiumot, mely al- és főgymnasiummal s
hittani és bölcsészeti karral, valamint jogakadémiával volt ellátva 1848-ig.
Van itt a római katholikusoknak is egy virágzó gymnasiumuk, melyben
a pannonhalmi benczés szerzet tagjai tanítanak, irgalmas szerzet, Ferencz-
rendű zárda, kicsiny, de virágzó ágostai hitvallású egyház, igen díszes
zsidó templom. A zsidó hitközség korábban 6.000 lélekből állt, most
is több mint 3.000 lelket számlál. Van egy nőnevelő intézete, melyet
Ranolder János, volt veszprémi püspök alapított s a szürke nénék szerzete
tanít benne. Egykori lakossága korábban nagyobb részt német ajkú volt.
A kézműipar virágzott, de a czéhek legtöbbjébe másnak, mint római katho-
likusnak, bejutnia nem lehetett. És ezen az átalános törvények sem tudtak
segíteni, valamint a vármegye közönsége sem, melynek a régi nemesi világ-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch