Seite - 182 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

182 ban ugyan nagyobb része protestánsokból állott, de azért a hatalmas földes- urak, az Esterházy grófok ellen nem volt elég hatalma. Iparos osztályai közül csakis a csizmadiák, szucsök, magyar szabók, gombkötők és csutorások voltak magyarok. Ma a város jólléte nagy hanyatlásban van. Maguk a zsidók is, kik főleg a kereskedést tartották kezükben, tömegesen költöznek el; a lakosságnak csak az a része van jóllétben, a mely termékeny szántóföldjein mezőgazdaságot űzhet. Most vissza kell térnünk a már említett Városláclre, hogy a közép Bakony ismertetését tovább folytathassuk. Városlőd s mellette Kisl'òd\ Ajka és Ajka-Rendek egykor tisztán magyar s nagy részben nemesi községek voltak, másfél századdal ez előtt azonban Padányi Biró Márton veszprémi püspök félig csere, félig erőszak útján kitelepítette őket és helyükbe német ajkú római katholikus népességet hívott be. Ajka és Ajka-Rendek falvak neve azonos az Ajkay néven ma is élő és virágzó Ayka nemzetség nevével, mely az Árpádok alatt is előkelő magyar család volt, s az okiratok 1303-ban Ayka Ehellőst Comesnek írják, a mi akkor előkelő vagyoni és társadalmi állást jelentett. Ajkát ma is bírják e nemzetség utódai. Városlődön keresztül mindenütt a Torna völgyén vezet az út Deve- eserbe, mely a Közép-Bakonynak egyik kisded, de legcsinosabb városa. Korábban a pápai uradalomhoz tartozott, most önálló uradalom feje s gróf Esterházy birtoka. Régi tulajdonosa a mohácsi vész utáni időkben a Chórom vagy Chóron nemzetség volt. E család kihalta után jutott az Esterházy grófok birtokába. Ma is fennálló régi kastélya egykor erődített vár volt s vízzel telt árok vette körűi. Itt fekszik közelben Somlyó hegye, melyen kitűnő bor terem. Ez a hegy egyike a legszebb vulkáni alakúlású kúphegyeknek. Voltakép három egymás fölé helyezett kúpból áll. A közép és déli Bakony hegységben négy, ehhez megközelítőleg hasonló kúpot találni. Az egyik Somlyó, a másik és harmadik a Badacsony és Szentgyörgy-hegy Zalamegyében, a negyedik a Ság Vasmegyében Kemenesalján. De egyik sem oly szép, egyik sem oly magas és szabályos, mint a Somlyó hegye. E hegy fenéksíkja csaknem töké- letes kör mintegy 1.000 magyar holdnyi területen; négy községhez tartozik. Alsó kúpja termi a híres somlyói fehér borokat és pedig háromféle bort. Déli oldalát somlyóvásárhelyi oldalnak nevezik; annak borai a legerősebbek. Délnyugati oldalán a híres szőlősi bor terem, éjszaki és éjszakkeleti oldalán pedig a dobai és borszörcsöki kevésbbé tüzes, de felette illatos és tartalmas