Seite - 186 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

Ì8& 15 hegyet neveznek Somlyó, Somod, Somberek, stb. néven. Kétségtelenül innen ered a Nagy-Somlyó neve is. A közép Bakonynak legelső és egyúttal a vármegyének fő helye Veszprém, mely a Papod-tető alján és azon völgy szélén fekszik, mely a Közép-Bakonyt az éjszaki tói elválasztja. Veszprém ősrégi város. Négy hegy, vagyis négy domb tetejére van építve. Ezek nevei : éjszak felől Temető-hegy a Csapószerrel, kelet és dél felől Cserhát a Táborállással, nyugat felől Jeruzsálem-hegy s ezek között középen a Várhegy a Benedek-hegy gyei. Mind e hegyek még meredek oldalaik nagy részén is beépítvék s azért Selmeczbányát kivéve, Veszprémhez hasonló sziklás, szakadékos, egyenetlen fekvésű város hazánkban nincs. A Séd folyó nyugatról jőve, egy festőileg szép völgyön át ér a városhoz és bent a városban az úgy nevezett Szent-Benedek-hegyet megkerülve, egy kis kanyarúlattal éjszak felé folyik. A mi a Séd patak bal partjára esik, az a meredek emelkedésű domb, két városrészszel van beépítve, az úgy nevezett Temető-hegygyei és Csapószeri városrészszel. E dombon vannak a régi temető egy kápolnával s tovább a Csapószeren túl a kanonokok kertjei és nyaralói is. E domb aljában van a Davidicum nevű árvaház s a Szent- Benedek-hegy éjszaki csúcsának irányában, a Séd völgyén nyugatra, a Szent István által alapított veszprémvölgyi, máskép görög apáczák rég elpusztúlt zárdájának némi omladéka. Vörös-B erény nevű falu a Balaton partján a hason nevű uradalommal egykor ez apáczák birtoka volt. E zárda alapító levelét Szent István görög nyelven állította ki. Egyetlen ily nyelvű diplománk. A Szent-Benedek-hegy összefügg az úgy nevezett várhegygyei, mely a Séd-völgyéből meredeken emelkedik ki és mely a történetírást meg- előző időszaktól fogva erődített vár, sőt nevezetes erősség volt. E várhegy nyugati oldalán a Hosszú-völgy, éjszaki oldalán a Séd-völgy, nyugati oldalán a Buhim-völgy által van a körűifekvő magaslatoktól elválasztva s a hogy a veszprémi püspök, a kanonokok, a zárdák és a vármegye palo- táival be van építve, jelentékenyen kisebb alakban ugyan, de meglehetősen emlékeztet Buda várára. A mint ez lenéz a Dunára, úgy néz le Veszprém vára az úgy nevezett Buhim-völgyre kelet felől. E várhegy egykor déli oldalán a piacz felől is mély természetes szakadás által volt elkülönítve a belső várostól. E nagy szakadás egyúttal várárkot képezett és ezen át csak felvonó hídon lehetett a várba bejutni. A várban 5 magánházon kivűl a püspök palotája, a kanonokok házai, a kegyesrendiek zárdája és iskolája,