Seite - 193 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

Í9§ és rácz zsoldosai a házakat és templomokat kirabolták, a férfiakat leölték, a nőket megbecstelenítették, az oltárokon embereket vágtak le, a nagy- prépostot halálra sebezték, egy prépostkanonokot a templomban gyilkoltak meg, a kanonokokat lovakhoz kötötték s meztelenre vetkőztetve hurczolták Heister elé; végűi minden középületet, templomot, paplakot felgyújtottak. Széchenyi kalocsai érsek maga tett erről kimerítő jelentést a királynak. Az ez óta lefolyt közel kétszáz év békesség korszaka volt a városra nézve. Bástyáinak nagy része még mindig úgy áll, mint századok előtt, de most már nem hadi czélra szolgálnak s arra nem is alkalmasok. Csak nyugati oldalán, a régi vármegyeház falainak hoszszában bontották le a bástyafalakat, hogy helyökre a 40-es években a hét-emeletes megyei börtönt építsék. Hiányzanak még a régi bástyák dél felől, hol a várárok is el van tömve s hol a bástyák helyét a városi őrtorony, meg néhány új korú ház foglalja el. Fönt a várban a püspöki palota előtt egy kút és víztartó van, melybe a vizet egy elmés malomgépezet az 50 méter mélyen fekvő Buhíti-völgyből hajtja föl. A várostól éjszaki irányban, a Zirczre vezető útban fekszik Rátót, okirati nevén Rátold, az egykor fölötte nagy hatalmú, hírneves Rátoldi- Gyulaffy nemzetségnek ősi birtoka. Rátóton a Gyulaffyak ősi várának némi nyomai még láthatók, ük alapították 1255-ben a máig fönnálló, dúsan javadalmazott rátóti prépostságot. Veszprémhez közel délkeletre fekszik Szent-István-király-Szab adj a nevű nemesi község. Általában a Bakony vidékein az Árpád-ház magán- birtokainak kellett lenniök; ezt nemcsak a Veszprémtől éjszakra fekvő Jutás puszta s a Pápa közelében fekvő Tevel falu nevei (Árpád fiainak nevei) is bizonyítják, hanem az a sok község is, mely itt a Bakony körűi első szent királyaink nevét viseli. Ilyenek a most említett Szent-István-király-Szabadj a, mely azonban a közhasználatban csak Szentkirály-szabadja nevet visel; továbbá ennek közelében Szent István, odább a Bakony éjszaki lejtőjén Bakony -Magyar - Szent- Király és Bakony - Német- Szent- Király, azután Bakony-Magyar-Szent-László és Bakony-Német- Szent-László. Itt kell megemlékeznünk Ösküröl és a Kikeri-tóról, melyek Veszprém közelében még a Közép-Bakonyhoz sorozhatok. Öskün egy, a budaihoz hasonló stílban épült török mecset áll egy kerek alakú mészkő-szikla tetején teljes épségben. Valószínű, hogy valamely kiválóbb töröknek a síremléke volt. Most keresztény kápolnának használják. Az Öskütől Vár-Palotára vezető útban fekszik a Kikeri-tó, a hagyomány szerint I. Mátyás király M. 25