Seite - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

198 1846-ban, a mikor, mintha érezte volna e szék, hogy többé soha életre nein kel, az ország minden nevezetes, előkelő férfiát megválasztotta tábla- bírónak. Főispánja e vármegyének természetesen maga volt a győri püspök. Irattára a győri püspöki levéltárban őriztetik. A ma élő nemzedék már alig tud róla valamit, nevét is elfelejtette, ép úgy, mint Bakony vármegyéét. A gazdasági és birtokviszonyok a vármegyében épen változatosságuknál fogva rendkívül érdekesek. A vármegye területe mintegy 690 ezer holdnyi földből áll, melyből közel 50.000 holdnyi terméketlen. Mívelés alatt tehát 640 ezer hold áll. Ebből uradalmi nagy birtok 280.000 kat. hold, vagyis az egésznek 45%-a. Ebből az egyházi birtokok 63 község területén mintegy 100.000 holdat tesznek és nagy részben a veszprémi püspökséghez és káptalanhoz, a győri püspökséghez meg a győri és szombathelyi káptalanhoz, a fehérvári püspökséghez és a zirczi, pannonhalmi és bakonybéli apátsághoz, a rátóti prépostsághoz, a klosterneuburgi apátsághoz meg a vallás és tanúi- mányi alaphoz tartoznak. A fóúri családok közül herczeg Esterházy Pál és herczeg Batthyány Gusztáv, hét Esterházy gróf, két Draskovits, két Festetich, két Zichy gróf, továbbá a Nádasdy, Sztáray, Széchényi, Erdődy, Niczky és Lazsánszky grófok, valamint két Fiáth báró a főbb birtokosok. A köznemesség hajdan nagy számú volt és mintegy 4—5000 szavazattal rendelkezett. Voltak nagy terjedelmű nemesi falvak, a minők a Közép-Bakonyban Szentgál, Szentkirály- Szabadja, Vámos, Leányfalu, Öcs és Mentshely; Pápa vidékén: Tapolczafő, Adáz-Tevely, Homok-Bödöge, Acsád, Görzsöny, Mihályháza, Nemes-Szalók stb., melyekben az összes lakosság nemes volt. Ide tartoznak Somlyó környé- kén még Adorjánháza, Nagy-Alásony, Bódé, Halimba, Gergelyi, Csögle, Kis- és Nagy-Pirit, Puszta-Miske, Bor-Szörcsök, Karakó-Szörcsök és Kisjenő. Voltak falvak, melyekben a nemesek a jobbágysággal együtt vegyesen laktak; a minő Szilas-Balhás, Mező-Szent-György, Balatonfő-Kajár és Csajág a Mező- földön, Noszlop, Miske, Ajka stb. Pápa és Devecser vidékén. A nemesség kizárólag, a volt jobbágyság legnagyobb részt magyar, csakis a hegyesebb és erdősebb bakonyi részeken van német és tót ajkú paraszt lakosság, ezt is csak a múlt században telepítették ide, még pedig kizárólag némely főrendűck és főpapok. Mind a németek, mind a tótok külön-külön, elszórt hegyi és erdei falvakban laknak. Általában magyar a lakosság úgy a Mezőföldön, mint a pápavidéki alföldön, Somlyó és Marczal mellékén, valamint az éjszaki Bakony éjszaki részén Győr és Komárom megyék szomszédságában is.