Seite - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

200 Ruházat és családi, háztartási és külsb szokások tekintetében mind a német, mind a tót tökéletesen alkalmazkodott a magyarsághoz és kevés kivétellel a magyar nyelvet is beszéli. A magyarságnak két árnyalatát lehet némileg megkülönböztetni, melyeket a Bakony választ el egymástól. A mezőföldi magyarság teljesen azonos úgy nyelvére, mint egyéb szokásaira nézve a fehér- és tolnamegyei magyarsággal. Legközönségesebb nyelvjárási különösségei, hogy gyakori benne az a helyett o: lábom, lábo ; az é helyett ö: pör, köll, ölég; az o helyett u: gondulok, hugyan; ö helyett ü: pör ülök, kii; j helyett gy, ty : várgya, kaptya; d helyett gy : gyugó, stb. A Bakony tói éjszaknyugatra fekvő vidéken, úgy Pápa, mint a Marczal mellékén már részben elütő e magánhangzók használata. Az o hangot kevésbbé használják é helyett és az o, u használatában, valamint a szavak hangsúlyozásában is közelednek némileg a palóczokhoz, a honnan többen ezt a magyarságot, melynek középpontjáúl a Rába-vidékét lehet tekinteni, nyugati palócznak is nevezik. Az eltérés azonban mégis lényeges. Míg a mátrai palócz az almát imának, a lovat ladnak, a sót sddnak, az édest á^des-nek stb. ejti, addig ez az úgy nevezett nyugati palóczság zf^ma, ludy sud, iédes, stb. kiejtést használ. A nyelvjárások búvárai e tekintetben érdekes gyújteménynyel rendelkeznek már. Ez a nyelvjárás — ismételjük — a Rába völgyén van legjobban kifejlődve, de már a Pápa- és Devecser-vidéki magyarság is ehhez csatlakozik. A gazdasági állapot mezőgazdasági nyers termelésen alapszik úgy az uradalmi nagy birtokoknál, mint a közép- és kisbirtokoknál. A paraszt osztály, igen kevés kivétellel, legnagyobb részben a volt jobbágyságból származik. De ezzel egyenlő gazdasági és birtokviszonyok között él az a kis nemesség is, mely a kis birtokon ülve, egész közsé- gekké tömörül, mint példáúl Szent-Király-Szabadján, Vámoson, Szentgálon, Tapolczafőn, stb. A volt jobbágyság is voltakép három osztályból áll. Egyik osztály a házatlan zsellér, de ehhez tartozik a bértelkes zsellér is. Ez rendszerint napszámból él vagy saját községében, vagy pedig a vidékbeli nagyobb gazdaságokon, részben pedig cselédnek szegődik el. Másik osztály a házas zsellér, mely a vármegye minden községében már végrehajtott birtokrendezés és tagosítás következtében legelő-illetményűl egy-két-három holdnyi szántóföldet kapott és melynek azonkívül háza és beltelke van. Ez a zsellér már kocsit, lovat és tehenet tart. Szakmány-munkára, aratásra szintén vállalkozik; napszámba, munkára és fuvarba jár; országos politikai jogokat azonban még ép úgy nem gyakorol, mint a házatlan zsellér, de már