Seite - 208 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

208 neveléséről és erkölcsi oktatásáról már a legkorábbi időkben aránylag eléggé gondoskodtak. Sajátságos, hogy a szerzetes rendek, apátságok és egyházak alapításában különösen a nyugatról beköltözött idegen nagy családok tűntek ki. A megye lakosságának nagy többsége római katholikus és csupán a Veszprémmegyével határos részeken, a tapolczai járásban vannak nagyobb számmal kálvinisták. A Tapolcza völgyétől nyugatra már tisztán katholikus a nép. A tatár pusztítás Zalamegyét majdnem teljesen érintetlenül hagyta. A török legelőször 1480-ban tette lábát Zalamegye földére, a Dráván át betörvén egy dandára Muraközbe. De a megyei fölkelők s Mátyás király elől, ki személyesen jött ide, visszatakarodott. Szolimán szultán 1541-iki nagy hadjárata után 1546-ban vetette szemét Mehemet Jahioglu budai basa Zalára, s az ez évi országgyűlés már a megye védelméről intézkedik. Általában a mohácsi vész s kivált Szigetvár eleste után országos és óriási szerepe van Zalának. A Balatonra, Drávára és Murára támaszkodva s e vizeket, mint a támadó török had nagy akadályait védve, neki kell első sorban megvédel- meznie az ország dunántúli megyéit s ezeken kivűl Stájert, Ausztriát és Bécset. Meg kell erősíteni tehát a Balatont s erre szolgálnak Tihany, Csobáncz, Szigliget, Keszthely várak, s meg kell erősíteni a Drávát, a mi a csák- tornyai, légrádi várak feladata. A Balaton és Dráva közt azonban egy 50 kilométernyi hosszú vonalon nincs vízi akadály. E vonalt megvédeni a majdnem közepén fekvő Kanizsavár feladata. Kanizsa elestével természetesen módosúl s nehezebbé és költségesebbé válik a határvédelem. Most már nem a határt, (mert azt nem lehet), hanem a hódoltsági határról bevezető útakat kell megvédelmezni. Ilyen út három van. Az első a Zala völgye éjszak felé. Erre hat új erődöt szerelnek föl : Kis-Komáromot, Magyaródot, Hidvéget, Zalavárt, Szentgyörgy várt és Szent-Grótot. Másik bevezető út Kanizsától egyenesen éjszakra a Kanizsa folyónak és Nagy-Csatornának völgye. Ennek megvédelmezése végett Rajkot, Pölöskét, Kapornakot és Zala-Egerszeget kell megerődíteni és fölszerelni. Harmadik út Kanizsától nyugatra és éjszak- nyugatra a Mura, Lendva és Kerka folyók völgyein vezet. Ezek fölött Szemenye és Alsó-Lendva, Szécsi-Sziget és Nemti uralkodnak, tehát ezeket kell védművekkel és alkalmas őrséggel ellátni. S a mit a természet és hadi tudomány így kijelölt, azt Zalamegye sürgetésére az országgyűlések elhatározzák, de bizonyára a munka, költség, áldozat és hősi vitézség leg- nagyobb részét maga Zala viseli és teljesíti. S nemcsak az említett, hanem