Seite - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

217 Tihanynak területe szomszédos Balaton-Füreddel, honnan Aszófőn, egy kis falun keresztül vezet egy tűrhető jó út a félszigetre. Ez egykor egészen sziget volt, s az a 2 kilométer széles lapály, melyen át a félszigetre jutni, magas vízálláskor ma is alig pár méter magasságban emelkedik ki a vízből. A Balaton vizét e lapályon át széles árokkal összekötni s ekként a félszigetet szigetté tenni nem egyszer tettek kísérletet. Biztos nyomok mutatnak erre mind a római, mind az avar korból. Az utolsó kísérletet 1849-ben a magyar kormány hadvezetése tette, s az ekkor vont csatorna ásadékai ma is eredeti alakjukban, noha begyepesedve láthatók. A félsziget legnagyobb hoszsza a most említett csatornától dél felé a tihanyi révig 5 kilo- méter; legnagyobb szélessége pedig a keleti oldalon levő Óvártól a nyugati Csúcshegy lábáig 3V2 kilométer. A félsziget fölszíne tehát mintegy 2.000 hold. E fölszín nagyon egyenetlen. Mind keleti, mind nyugati partja oly meredek, hogy kevés helyen járható. A félsziget közepe, hol egy kis tó is van, alig 25 méterrel magasabb, mint a Balaton fölszíne, holott a Csúcshegy 129 méterrel, maga az apátsági templom és kis falu mintegy 90 méterrel magasabb. S minden 100—200 méter távolságra így változik a fölszín. A révhez meredek, de járható út vezet le, a révtől másfél kilométernyire az átellenes somogymegyei, úgy nevezett szántódi rév. A félsziget kőzete omló homokkő, bazalt-tufa, kovás mészkő s egyéb kova és bazalt keverékek s az idő viszontagságainak kitett meredek partokon gyorsan porladoznak. Megközelítőleg kiszámítható, hogy az apátsági templom alól mikor fog az alap végleg kifoszlani. Egykor Tihany, Apáti és Újfalu néven három kis falu állott a szigeten; a két utóbbi elpusztúlt, s lakosai Somogyba és Zalába vonúltak. Tihany községe maga is kicsiny, pár száz lélekből áll. A lakosok ma főleg halászatból élnek. A tihanyi vár hajdan a most óvári szőlőknek nevezett dülő csúcsán, a mohácsi vész óta azonban az apátsági zárda és templom környékén állott s ezeket is magába foglalta. E templomnak éjszaki oldala adja a híres visszhangot, mely mintegy 8 másod- percz alatt elmondható mondatot, vagy verssort szélcsendben tisztán visszaver. A tihanyi benczés zárdát, templomot és apátságot I. Endre király 1055-ben alapította. Az alapító-levél szerint megtelepített ott „egy sereg szerzetest", tehát minden esetre nagy számút, a mit az adományozott javak tömege is kétségtelenné tesz. Az alapítvány azon korhoz mérve gazdag s minden esetre királyi volt. Ma is még, a mikor 8 század folyamán sok birtokát s legutóbb úrbéri telkeit elvesztette, Tihany, Aszó-fő, Balaton-Füred M. 28