Seite - 221 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 221 -
Text der Seite - 221 -
221
E négyszög éjszaki oldalát egy képzelt vonal képezi, melyet Hegyesdtől
kiindulva Halápon át a viszlói erdőig és Hármashegyig húzunk. Nyugati
oldala a Leseneze-patakra dűlő erdős hegyláncz. Déli oldala a Balaton a
szigligeti és badacsonyi öblökkel s végre keleti oldala az a vonal, melyet
Badacsony-Tomajtól kiindulva éjszak felé Hegyesdig húzunk. E négyszög
mintegy 150 négyszög kilométer terület s ebben fekszenek Haláp és
Csobánczvár, Tapolcza és a Lesencze-völgy, Szent-György-hegy és Gulács,
Badacsony és Szigliget.
Haláp kis falu a hasonló nevű hegy alján. E hegy alapja kör, emel-
kedése kúp alakú, fensíkja egyenes, alapkörűlete 5 kilométer, magassága
360 méter. Vulkánikus képződés: bazalt és bazalt-tufa. Tetejéről úgy nyugat,
mint dél és éjszak felé rendkívül szép a kilátás.
Csobáncz várának s a várhegy tövében fekvő Gyula-Keszi falunak
sorsa és története válhatatlanúl összefügg a hírneves Ráthold nemzetségből
származó Gyulaffy család nevével és történetével. E család a XIII. század
közepétől a XVIII. század közepéig élt, virágzott és szerepelt Magyar- és
Erdélyország történetében az országos befolyás és hatalom magaslatán.
Kisfaludy költeményei bűbájos regényességgel veszik körűi a Gyulaffy nevet.
GyulafFy Rózsa szerelme az ifjúság ábrándos lelkét örökké mélyen fogja
érdekelni ; a vidék ott Csobáncz körűi soha nem változó tájszépségeivel
örökké vonzani fogja a mívelt lelkeket.
Csobáncz hegye a Balatontól 7 kilométer távolságra, a Badacsonytól
éjszakra fekszik Gyula-Keszi, Diszel és Gyürhegy falvak mellett, melyekhez
lenyúlik a hegy oldala, egykor kitűnő bortermő szőlőkkel fedve. A hegy
376 méter magas s a környező lapályok fölé 250 méterrel magasodik.
Éjszaknyugati homlokzata három oldalról alig járható meredeken áll s e
homlokzaton fekszik a vár, melyet három oldalról meredek, a hegy fensíkja
felől pedig erős falak és kaputorony védelmeztek. A várat állítólag IV. Béla
király 1250 körűi építtette. Egy 1272-ben kelt okirat már eastrumnak
nevezi. A mohácsi vész s kivált Fehérvár, Veszprém és Kanizsa eleste után
a vár szerény méretei daczára is fontossá vált. Az 1597-iki országgyűlés
megerősítését s jó karban tartását rendeli el. Török kézre nem jutott.
Komoly ostromot állt ki 1707-ben. Ekkor II. Rákóczy Ferencz fejedelem
birtokában volt, s Domokos Ferencz kurucz ezredes volt főkapitánya. Rabutin
császári hadvezér 1707 február 25-én érkezett nagy számú, de agyon
zaklatott seregével Tapolczára s a pár napi pihenőt arra akarta felhasználni,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch