Seite - 221 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

221 E négyszög éjszaki oldalát egy képzelt vonal képezi, melyet Hegyesdtől kiindulva Halápon át a viszlói erdőig és Hármashegyig húzunk. Nyugati oldala a Leseneze-patakra dűlő erdős hegyláncz. Déli oldala a Balaton a szigligeti és badacsonyi öblökkel s végre keleti oldala az a vonal, melyet Badacsony-Tomajtól kiindulva éjszak felé Hegyesdig húzunk. E négyszög mintegy 150 négyszög kilométer terület s ebben fekszenek Haláp és Csobánczvár, Tapolcza és a Lesencze-völgy, Szent-György-hegy és Gulács, Badacsony és Szigliget. Haláp kis falu a hasonló nevű hegy alján. E hegy alapja kör, emel- kedése kúp alakú, fensíkja egyenes, alapkörűlete 5 kilométer, magassága 360 méter. Vulkánikus képződés: bazalt és bazalt-tufa. Tetejéről úgy nyugat, mint dél és éjszak felé rendkívül szép a kilátás. Csobáncz várának s a várhegy tövében fekvő Gyula-Keszi falunak sorsa és története válhatatlanúl összefügg a hírneves Ráthold nemzetségből származó Gyulaffy család nevével és történetével. E család a XIII. század közepétől a XVIII. század közepéig élt, virágzott és szerepelt Magyar- és Erdélyország történetében az országos befolyás és hatalom magaslatán. Kisfaludy költeményei bűbájos regényességgel veszik körűi a Gyulaffy nevet. GyulafFy Rózsa szerelme az ifjúság ábrándos lelkét örökké mélyen fogja érdekelni ; a vidék ott Csobáncz körűi soha nem változó tájszépségeivel örökké vonzani fogja a mívelt lelkeket. Csobáncz hegye a Balatontól 7 kilométer távolságra, a Badacsonytól éjszakra fekszik Gyula-Keszi, Diszel és Gyürhegy falvak mellett, melyekhez lenyúlik a hegy oldala, egykor kitűnő bortermő szőlőkkel fedve. A hegy 376 méter magas s a környező lapályok fölé 250 méterrel magasodik. Éjszaknyugati homlokzata három oldalról alig járható meredeken áll s e homlokzaton fekszik a vár, melyet három oldalról meredek, a hegy fensíkja felől pedig erős falak és kaputorony védelmeztek. A várat állítólag IV. Béla király 1250 körűi építtette. Egy 1272-ben kelt okirat már eastrumnak nevezi. A mohácsi vész s kivált Fehérvár, Veszprém és Kanizsa eleste után a vár szerény méretei daczára is fontossá vált. Az 1597-iki országgyűlés megerősítését s jó karban tartását rendeli el. Török kézre nem jutott. Komoly ostromot állt ki 1707-ben. Ekkor II. Rákóczy Ferencz fejedelem birtokában volt, s Domokos Ferencz kurucz ezredes volt főkapitánya. Rabutin császári hadvezér 1707 február 25-én érkezett nagy számú, de agyon zaklatott seregével Tapolczára s a pár napi pihenőt arra akarta felhasználni,