Seite - 225 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

225 Az alsó kúpból összefüggő tornyok alakjában függőleges meredekséggel emelkednek ki köröskörűi a bazalt oszlopok ép úgy, mint Somlyónál. Ez oszlopok néhol 60—70 méter magasak. Lábuknál az évezredek óta lehullott bazalt kövek nagy tömege fekszik, s ezt a nép omlásnak nevezi. E kövek barnák, csillogók, üvegkeménységűek s megütve vastag porczellán- hangot adnak. A legtömöttebb bazalt ez. A Somlyó éjszaki oldalán látható óriási hegyhasadás, noha kisebb méretben, itt is megvan a keleti oldalon. A badacsonyi kőkereszt. E hasadást, melyen át egykor szekérrel is járható út vezetett föl a fensíkra, Vaskapunak nevezik. A fensík kissé egyenetlen, mintegy 100 holdnyi terület. Egy része áthatolhatatlan sűrű bozóttal, kökény, vad szilva, illatos meggy és vadrózsa cserjékkel van benőve. Nyugati része sima legelő; déli párkányán Ranolder veszprémi püspök egy óriási kőkeresztet állíttatott. A fensík közepén van az évezredek előtti tűzhányás torkolata; magas körpereme és mélyedése tisztán kivehető; feneke és partjai telvék lávakővel, melyet alak, suly, lyuka- csosság s vegytartalom tekintetében a pompéjiitől alig lehet megkülönböztetni. A fensíkról a kilátás rendkívül szép. A fensík 438 méter magas. Kelet felé végig merenghet a szem a Balatonon s Tihany fölött Veszprém- és Fehér- M. 29