Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

232 Rezi sorsa és története hasonló Tátikáéhoz, legalább a XIV. század óta. Urai is ugyanazok. Középkori sziklás vár, mint Tátika, de ennél sokkal kisebb. Tátikától délre Rezi falu éjszaki oldalán egy magas csúcson, sűrú erdős hegyen omladoznak romjai. Kisfaludy regeköltészetében ez is előfordúl. Rezitől nyugatra egyenesen déli irányban folyik a Gyöngyös patak, mely a Tátika alatti lápból ered s Vindornyafoknál egyesül a Kis-Görbo körűi eredő Görbő patakkal és Vindornya csatornával. Keszthely mellett magába veszi a Héviz csatorna meleg vizét s e név alatt húzott csatornán a fenéki legelőn át a Kis-Balatonba szakad. A Kis-Balaton a Balatonnak egy nyúlványa, melyet Keszthelytől délre s mintegy 7 kilométernyi távolságban a fenéki szoros köt össze a Balatonnal. Legnagyobb hoszsza mintegy 6, legnagyobb szélessége mintegy 4 kilométer. Óriási nádasok vannak benne ; nádasaiban a vízi szárnyasok roppant tömege és sokfélesége, vizében a mocsári halak páratlan gazdagsága található. Közepén egy pár emelkedés is van, mely alacsony vízállás mellett szigetet alkot. Partján köröskörűi sásos, bozótos, ingoványos mocsarak és savanyú füves legelők vannak. Pár kilométernyire fekszik tőle Zalavár, a Zala folyó és Balaton völgyén, a Kis-Balatontól 3 kilométernyire, egy vizenyős lapályon, melyet a Zala és Balaton berkei alkotnak. E két berek közt van egy keskeny, alig másfél kilométer széles emelkedés, mely a Balaton fölszíne fölé alig 10—12 méterrel magasodik, s melyet hajdan nyugat, kelet és dél felől meglábolhatatlan ingovány vett körűi. Hajdan vára is volt, melynek ma már semmi nyoma. Zalavár sok tekintetben legfontosabb és legérdekesebb helye a vármegyének. Ez adott neki nevet. Ez a legrégibb keresztény alapítás a megyében. 840—850 körűi egy herczegség támadt e vidéken bizonyos önállósággal Privina és fia, Koczel szláv herczegek szervezése mellett. Privina székvárosa Mosaburk, vagyis Zalavár volt. Mosaburkban 850 körűi már fennállott Szent Adorján egyháza. Valószínű, hogy már Nagy Károly fia, Pipin, vagy mindjárt 800 körűi a salzburgi főegyház alapította. Szent István 1019-ben újra megalapítja s újra Szent Adorján tiszteletére rendez be gazdag adományokkal egy benczés apátságot. Szent László szintén kiterjeszti rá figyelmét, 1250-től kezdve országos levéltára volt s hiteles helyként működött. Súlyosabb viszontagság közel 200 évig nem érte, 1440 körűi sokat kellett szenvednie a stájer szerencselovagoktól, kik gyakran beütöttek a határon s javait pusztították. Ezektől elvégre Nádasdy László, a későbbi nádor nagyapja mentette meg, szétvervén őket