Seite - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

233 kegyetlenül. 1568-ban a törökök Szigetvár eleste után feldúlják, de levéltára a kapornakival együtt jó idején a vasvári káptalanba átvitetett s így meg- menekült. Kanizsának 1600-ban történt elveszte után egyelőre gondolni sem lehetett az apátság fentartására, s azért az 1601-iki s következő ország- gyűlések a hely megerődítését határozták el. Sőt az 1625-iki országgyűlés Kanizsa ellen különösen fontos őrhelynek tekintette, erődítéséhez királyi vár- építőket rendelt ; Somogy, Zala, Veszprém s több megyék hadi közmunkáját ide rendelte, sőt az erődítési munkák ellenőrzésére országos bizottságot küldött ki. A törökök kiűzése s a belháborúk lecsillapúlta után III. Károly 1715-ben ismét a benczés szerzetnek adományozza Zalavárt s némely régi javadalmait, de az apátságot egyúttal a göttweihival egyesítette s annak felsőbbsége alá helyezte. Ez a lehető egyszerűséggel s költségkíméléssel a zárda és templom újból való fölépítését rendelte el, de most már nem a mocsáros Zalavárott, hanem a Zala völgyén ugyan, de mintegy 9 kilo- méterrel föntebb Zala-Apátiban, hol a zárda korábban, a templom 1774—75-ben épült föl. A konvent, melynek, mint hiteles helynek vissza- állítását már az 1598-iki országgyűlés elrendelte, voltaképen csak 1758-ban kezdte meg újra működését, minthogy levéltára csak ez időtájt vitetett Vasvárból vissza Zala-Apátiba. Az 1802-iki országgyűlés elrendelte, hogy az apátság a külföldi göttweihi vagy gottviczi főapátságtól függetlenné tétessék s önálló hazai apátság legyen, de ez csak 71 év múlva 1873-ban foganatosíttatott. Ez óta közte és Gottvicz között minden összefüggés megszakadt. Csatár egykoron szintén benczés apátság volt, melyet 1137 táján Márton ispán és neje, Magdolna, Szent Péter tiszteletére alapítottak. Zala- Egerszegtől délre fekszik az egerszegi vasútvonal közelében bent a hegyek közt, egykor gazdag erdőkkel benőtt vidéken. Hidvég puszta Zalavártól délre a keszthely-kanizsai országúiban a Kis-Balatontól mintegy 4 kilométernyire fekszik s Zalavárhoz tartozik. Egykor ingoványos, most is vizenyős területe alig néhány méterrel maga- sabb a Balaton magas állású vizénél. Régi telep, minthogy a Zala vize legkönnyebben itt volt áthidalható; s itt ősidőktől fogva híd állott fönn. Innen van neve is. Nagy-Kanizsa eleste után fontossá vált a hídfő meg- erősítése s itt egy erődnek emelése, hogy a töröknek könnyű ne legyen Kanizsáról a Balatonon túli részekre portyázni. Az 1659-iki országgyűlés rendelte el megépítését. Árkának és falainak helyén ma buja fű tenyészik. M. 30