Seite - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

XVII. század elején is Bocskay és Bethlen fejedelmek száguldozó csapatai főleg Hagymássy Kristóf vezetése mellett ismételve feldúlták. Szent-Gróttal együtt 1630 körűi a gróf Batthyány családé lett, de gróf Batthyány Ádám 1699-ben önkényt lemondott birtokáról s visszaállítá, voltaképen másodszor megalapítá a szerzetet. Ekkor I. Lipót a perneggi — alsó-ausztriai — prépostnak, Schöllingen atyának, adományozta, kitől a horpácsi prépost- sággal együtt 1710-ben 59.000 forintért váltatott vissza. Újabb építkezésű szép temploma dísze a vidéknek. II. A megye közepe Zalától Göcsejig és Letenyéig. Zalamegye közepén e rész vizeit ismertetjük először. E vizek három, kisebb-nagyobb csoportra oszlanak. Egyik a Zala folyó, másik a Nagy- csatorna s harmadik a Berekvölgy csoportja, mely utóbbi a Zala folyóhoz is számítható. A Zala Vasban ered Öri-Szent-Péter fölött, mint kis patak, s 15 kilo- méternyi út után Zala-Mindszent és Csöde közt lép át Zalába, hol Egerszegig nyugati, innen Zalabérig éjszaknyugati, majd egész fordulattal innen Hidvégig déli irányban folyik s itt megint éjszaknyugatra fordulva, a Kis-Balaton déli végébe ömlik. Útja Zalamegyében hajlásaival együtt mintegy 100 kilométer, melynek utolsó harmada Csánytól kezdve már szabályozott csatornamederben halad. Mellékfolyói, természetesen kis patakok, jobbról-balról nagy számban vannak s vizét, kivált tavaszonként annyira felszaporítják, hogy ilyenkor aránylag roppant víztömeget zúdít a Balatonba. Egerszeg, noha a Göcsejhez tartoznék, itt említendő meg. Kicsiny, alig hat ezer lakosú város, a vármegye székhelye, törvényszékkel, járásbírósággal, pénzügyigazgatósággal, közjegyzővel s megyei hivatalokkal. Fekszik a középső Zala partján, erdős halmok között. Epületei közt nagy és díszes megyeháza s temploma a legkiválóbbak. A Zala itt hajlik éjszak felé s neve valószínűleg e hajtástól s a Zala völgyén egykor buja égerfaerdőktől ered. Régi telepedés. Korábban a veszprémi püspök javaihoz tartozott. A mohácsi vész után erősség, melyre az országgyűlések Kanizsa eleste után különös gondot fordítanak. Nemti után ez volt a vármegye legnagyobb s legerősebb országos végvára. A töröktől megmenekül. Bethlen Gábor fejedelem az 1620-iki hadjáratban elfoglalja. Mikor Mária Terézia 1777-ben a szombat- helyi püspökséget alapítja, Egerszeg a veszprémi püspök birtokaiból kihasít- 30*