Seite - 236 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

2S6 tátik s az új püspökségnek adatik át. Á szombathelyi püspöknek mintegy 1.1 oo magyar holdnyi birtoka van itt. \ Egerszeg közelében Zala-Szent iván mellett a Zala völgyét a soproni vasút Ördög-Henyénél vágja keresztül. E kis falu a Pölöskei Ördög család tulajdona volt egykor s ettől vette nevét. Innen éjszaknyugatra van Keménd az ősi, még Árpád-kori Keméndy- család ősi vára és birtoka a középső Zala völgyén, erdős magaslaton. Kisded vára a XV. és XVI. században még fennállott. Tovább Zalabér fekszik a Zala folyó legéjszakibb folyásánál Batykkal szemben. Kisded falu, egykor a felette vagyonos és tekintélyes Zalabéri Horváth család tulajdona volt. A török háborúk alatt Kanizsa eleste után a már régebben fennállott kis várát az 1613-iki országgyűlés végvárnak nyilvánította. Odább Szent-Gróton alúl a Zala jobb partján Kehida fekszik. Kis falu, melyet Deák Ferencz neve, itteni lakása és birtoka tett hírnevessé. Régi telep. A Kanizsay s később a Hásságyi család bírta s ettől jutott a Hertelendy előkelő család kezére. Hertelendy Gáspár a XVIII. század elején építette a mostani kastélyt. Ennek leánya Anna, Deák Gáborné, Antal és Ferencz testvéreknek nagyanyja volt. A Deák-család kezén Kehidán kivűl apai és anyai jogon együvé kerültek a söjtöri, tárnoki és orokláni birtokok. A múlt század közepén osztoztak a Deákok, s a család kehidai és tárnoki ágra szakadt. A kehidaihoz tartozott Antal, megyei ellenzéki vezér s az 1825 és 1832-iki országgyűlésen követ, és tartozott Ferencz, kit még életében a „haza bölcse" névvel tisztelt meg a közvélemény. 1854-ig Kehidán lakott. Lelkesült ifjak messze földről, államférfiak az országgyűlésből, írók, költők itt keresték föl magányában. 1854-ben eladta birtokát gróf Széchenyi Istvánnak. Széchenyi halála után Ödön fiára szállt, ki 1872-ben Baronyi bankárnak adta el. Köveskút Kehidától keletre, a hegyek közt fekvő kis falu, egykor rengeteg erdők környezték. A közép Zala folyót Zala-Istvándból kiindúlva éjszak-déli irányban egy 72 kilométer hosszú csatorna köti össze a Mura folyóval. Ez az úgy nevezett Nagy-csatorna. A Zala a Balatonba szakad, a Mura a Drávába. Mind a Zalának, mind a Murának más-más folyamrendszere van. Mások mind- kettőnek mellékfolyói, s a vízválasztó vonal köztük egészen világos. A kettőt összekötő csatornánál nem annyira a kivitel érdekes, hanem maga a terv volt igen eredeti. A Zala és a Mura közt a vízválasztó vonal Pacsa irányában van. Ennek közelében a Rajki dombok alján eredt az a patak, melynek