Seite - 238 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

238 Itt találjuk Zala-Istvánd közelében Bezeréd falut egy kis patak mellett, a Veszprém-, Vas-, Zalamegyében elterjedt hírneves Bezerédj-család egyik ősi fészkét. E családot különösen Imre, II. Rákóczy Ferencz fejedelem ezredese tette országos hírűvé, sőt a külföldön is hírnevessé. Személyes vitézség és hősi bátorság tekintetében alig volt párja; a hadjárat alatt különböző csatákban a császári hadsereg 72 tisztjét egymaga vágta le, de végűi hűtlenség miatt a fejedelem által halálra ítéltetett. Századunkban a Tolnába származott István tűnt ki, mint a műveltség, felvilágosodás és nemzeti haladás kiváló törvényhozási bajnoka. Délre fekszik innen Nagy-Kaporriak. A Nagy-csatorna keleti oldalán, hajdan rengeteg erdővel borított hegység lábánál fekvő nagyobb község, mely mellett a hegyekből jövő kis patak csörgedez a csatornába. Itt van a benczéseknek egyik legrégibb, a Megváltó tiszteletére alapított apátsága; már a XIII. században hiteles helyi hatósággal bíró konvent s levéltára van. Levéltárát még Szigetvár eleste előtt a fenyegető török portyázó seregek elől idején átszállították a vasvári káptalanba. A török 1600-ban elfoglalta Kanizsát s a következő évben tökéletesen feldúlta Kapornakot, de nem foglalta el állandóan. A következő évi országgyűlések elrendelték erőde helyreállítását és jó karban tartását. Kapornak közelében van Foriiitosháza puszta, ősi birtoka a tekin- télyes köznemesi Forintos családnak, mely különösen az 1843-iki követ- választáskor azzal jutott országos névhez, hogy akkori feje, György, a megyei konzervatív párt vezetője volt, s mint ilyen, ellenezte a közteher- viselést s oly utasítást szavaztatott meg a megyei közgyűlésen, melylyel Deák Ferencz nem foglalhatott helyet az 1843/4-iki országgyűlésen. A szabadelvű párt azonban annyira ragaszkodott Deákhoz, hogy egy újból összehívott gyűlésen Csányi László vezetése mellett többségre vergődött, de a két gyűlés vérengzéssel járt, a melyben több ember életét is vesztette. Deák épen e miatt ekkor sem fogadta el a követi megbízatást. Nagy-Kapornaktói délnyugatra Szent-Péterur fekszik bent az erdős hegyek közt, részben a vallásalapítvány, részben közbirtokosok tulajdona Bánfa és Rokolán népes pusztákkal. Itt született és nőtt fel Hencsei Lajos közönséges kovács kézműves, ki 1840-ben Pestre jött, itt nazarénus gyüle- kezetet alapított, a nazarénus felekezetet az ország több községében elterjesz- tette, hitvallását megírta s azután Svájczba ment téríteni, hol 1846-ban meghalt.