Seite - 239 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

239 Meg kell említenünk itt Búcsú-Szent-Lászlót, melyet Egy házas-Szent- Lászlónak is neveznek. Fekszik a kanizsai vasút mentén a Pölöske patak völgyén. A ferencziek szerzetének van itt nagy zárdája s temploma. Látogatott búcsújáró hely. Hahót egy nagy történelmi család nevével kapcsolatos, melytől nevét is nyerte. A thüringiai Orlamündi grófok egyik sarja a XII. század vége felé IH. Béla alatt kezdett hazánkban nagyobb birtokokat szerezni Hahóton Deák Ferencz egykori háza Kehidán. és vidékén. Ivadékai közt a XIII. század első felében a Hahold és Búzád név merül föl. Egyik Búzád már 1222-ben bán volt. Ennek rokona, Arnold, alapítja a hahóti zárdát 1234-ben. E nemzetség ivadékai az alsó-lendvai Bánffyak, kik közül János, II. Ulászló alatt főpohárnok s később János király nádorispánja volt. Ez után a fiutódok csakhamar kezdtek gyérülni, s a XVI. század végén és XVII. század elején már csak leányági utódok maradtak. Utolsó férfisarjadéka Kristóf 1644-ben húnyta be szemeit, s vele félezred évi országos szereplés után fiágon kihalt a család. A leányági utódok közül egyebek közt a németújvári Batthyány grófok és Szarvaskendi Sibrikek Zala- és Vasmegyékben ma is élnek és virágoznak.