Seite - 244 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

244 bevitette s ott temettette el. A kiváló hős halála nagy bánatot és csüggedést okozott országszerte. A költők „turris Hungáriáé" „Magyarország tornya" névvel tisztelték meg emlékezetét. Thúry után a király Tallóczi Bánfi Bálintot nevezte ki Kanizsa kapitányává. Ez is nevezetes hős volt. Utána 1573-ban Alapy Gáspár lett a kapitány, ki alatt ez év hamvazó szerdáján a törökök a várat meglepték, elővárosát felpörkölték. O utána már németekre bízták a várat. 1600. évi szeptember elején Ibrahim nagyvezér s Mohamed-Kiája basa roppant sereggel jött Kanizsa ostromlására. A vár kapitánya Paradeiser György német tábornok volt, 44 napi ostrom után október 20-án föladta a várat, a miért Paradeiser haditörvényszékileg halálra is ítéltetett. így került Kanizsa, a legerősebb végvárak egyike a török kezére. Kanizsa eleste roppant csapás volt az ország Dunán túli részeire, de Stájerra és Ausztriára nézve is, minthogy a törökök előnyomulásának leg- erősebb akadálya ezzel elenyészett. Erezték ezt az ország rendei, de érezte a bécsi hadvezetés is, és mindjárt az 1601-iki s következő országgyűlések, a mennyire hatalmuk kiterjedt, megfelelő védelmi intézkedéseket rendeltek el. Ezek közt legelső volt a Zala, Kanizsa, Mura, Lendva és Kerka vizek völgyei- nek, tehát az éjszakra és nyugatra vezető utaknak várakkal ellátása. A másik volt Nemtinek és Egervárnak különösen stájer és osztrák védőrséggel ellátása. A harmadik volt egy támadó hadsereg szervezése, mely Kanizsát a töröktől visszavegye. E sereg 1601 nyarán gyűlt össze Ferdinánd trónörökös főherczeg, később király vezérlete alatt és szeptemberben megkezdte a vár ostromát. A török azonban nagyon megerősítette Kanizsát s az első nagy ostromot vitézül visszaverte. Nem sikerűit a kiéheztetés sem. Végre Ferdinánd visszavonulást rendelt, mely november 18-án nagy rendetlen- séggel s iszonyú veszteséggel történt. Ezután 1664-ig Kanizsát nem vették rendszeres ostrom alá. Ez évben Zrínyi Miklós diadalai megérlelték a vár visszavételének tervét. April végétől május végéig Zrínyi Miklós, Hohenlohe és Strozzi ostromolták, de sikertelenül. Szerencsésebb és teljes sikerű volt gróf Batthyány Ádám és Zichy István magyar tábornokoknak 1690-iki ostroma, mely három hónapi erőfeszítés és a törökök vitéz ellenállása után ápril 13-án ismét magyar kézre juttatta 90 évi idegen uralom után Kanizsa várát. Ez után csakhamar a város fölépítése és rendezése következett. A mai úgy nevezett Kis-Kanizsa ugyanis a Kanizsa folyó nyugati oldalán akkor is megvolt, de Rdczvárosndk hívták. 1698-ban ez egyesít- tetett Kanizsával, négy év múlva pedig 1703-ban a II. Rákóczy-féle háború