Seite - 245 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

245 kezdetén várfalai leromboltattak, árkait betemették, a vár nyílt várossá tétetett, jóval később a Kanizsa folyónak s mellékpatakjainak csatangoló vizei szabályoztattak, a város körüli mocsarak ezzel kiszáradtak s gazdag kaszálókká és buján termő szántóföldekké alakultak át. így lőn Kanizsa, a hatalmas és ősrégi sárvár korszerű várossá. Csinos épületek rohamos építése s közművelődési és közgazdasági intézetek tömeges alapítása s gyors fejlődése folytán ma vidéki városaink közt a legcsinosabbak egyike. Kanizsától délre vasúti állomás Mar a-Keresztúr, a honnan a Zágráb, Pécs és Kaposvár felé menő vasútvonalak kiindúlnak. Kanizsától éjszakkeletre van még egy történelmileg érdekes kis része a vármegyének. Ez a Zala-torkolat jobbparti Berek vidéke, melynek vizenyős lapályáról három-négy csatornán át szivárognak le a patakvizek a Zalába Hidvég mellett. Kis-Komárom a Kis-Balatontól délre a keszthely-kanizsai országút s a déli vasút mellett a Berek pataka völgyének lapályos helyén fekszik. Virágzó nagy község Behiják és Kápolna népes pusztákkal, a pesti köz- ponti papnövelde jogán a budapesti egyetem tulajdona, melynek itt mintegy 4.600, a szomszédos Garaboncz, Karos és Komárváros községek határaiban pedig mintegy 5.700, összesen tehát több mint 10.000 magyar holdnyi birtoka van. A XVI. században állandóan a veszprémi püspökség birtoka. A mocsarak közt régen vára volt. B a la ton-Magy arád a Zala torkolatának közelében lapályos, egykor mocsáros síkon kisded vár volt, mely szintén akadályt képezett a portyázó török csapatok útjában. III. Göcsej és környéke s a Muraköz. Göcsej fekvéséről, nagyságáról, határairól már szóltunk. Az az egész terület, melyet éjszakon a Zala, keleten a Nagy-csatorna vize, délen a nagykanizsa-letenyei út s nyugaton a Kerka vize határol, majdnem a kietlenségig egyhangú hegyek és völgyek, dombok és keskeny lapályok tömkelege, melynek Bánok-Szent-György körüli déli fele inkább laza lősz, Nova fölött terjedő éjszaki fele inkább kötött agyag. Sehol nagyobb emel- kedés és sehol tágasabb sík. Minden darab sűrűn benőve foltonként és részenként fiatalabb erdőkkel, cserjékkel, zöld legelőkkel. Minden kis völgy- ben egy-egy kicsiny falu, minden kis mélyedésben egy kicsiny patak. Falu,