Seite - 248 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 248 -
Text der Seite - 248 -
248
többek birtoka. Itt van Tó t-Szent-Már ton, pár ezer lakosú nagyobb község
és Letenye virágzó kis város és járási székhely, közel a Murához.
Göcsejtől nyugatra és délre a Muráig egy szép háromszög terűi el,
melynek déli oldalát a Mura, keleti oldalát a Kerka öntözi, éjszaknyugati
bezáró oldalát pedig Vasmegye képezi. A Kerka folyó bent Vasmegyében
ered, Ramocsánál több ágon Zalamegyébe lép s magába szedve Göcsej összes
vizeit, Kerka- Szent- Király nál a Lendvával egyesül. A Lendva vize is Vasban
ered s Zalába átlépve a Kebele, Paragos, Nemesnépi és Nagy-völgyi pata-
koknak a Hidvég-csatornában egyesűit vizeit s a Bagonicza, Radamos és
Feketeér vizeit összegyűjtve, az így megnőtt Lendva folyón és az Adorványi
csatornán át a Kerkával egyesülve, Felső-Szemenyénél ömlik a Murába.
Alsó-Lendva fölött közel a határhoz fekszik Dobronak, a Bagonicza-
patak két partjára építve. Ez is az alsó-lendvai és lenti uradalmak kiegészítő
része s a Nádasdyaknak egykori kis vára. A mohácsi vész után ez is őrséggel
volt ellátva, de Nemti megerődítése folytán jelentőségét elvesztette s országos
véghelylyé nem tétetett.
Ettől keletre a sík közepén a Nagyvölgyi patak mellett fekszik Resznek
nagy község, egykor a XIV. században virágzott s később is hatalmas
Egerváry-család tulajdona, melyet Miklós fia, Mihály, kapott adományul
Zsigmond királytól 1403-ban. Az első adományos Mihály várépítésre is
kapott engedelmet s valószínűleg ő építé Resznek várát, mely azonban
sokkal kisebb volt, mint sem a török ellen sikerrel lehetett volna használni.
Ma e várnak nyoma sincs.
Említendő továbbá a felső Kerka völgyén Szent-Erzsébet, mely a
megye nyugati határán buja tenyészetű erdős hegy lábánál fekszik. Hajdan
egy falu, most Alsó- és Felső-Szent-Erzsébet néven két falu, amaz az
Eszterházy herczegi, emez a Szápáry grófi családé.
A Kerka völgyén van Szécsi-Sziget. Két század előtt kihalt nagy család
nevét és emlékét őrzi e helynév. A XIV. század óta a rimaszécsi Széchy
család felső-lendvai ága bírta, melynek utolsó fisarjával, Péter vasvármegyei
főispánnal 1684-ben magva szakadt. Ennek neje volt gróf Batthyány Teréz,
leánya Katalin pedig gróf Nádasdy Ferenczné lett. A zala- és vasmegyei
birtokokat most részint leányági öröklés, részint adomány és vétel czímén
az Andrássy, Batthyány, Szápáry és Széchenyi grófok bírják.
Szécsi-Sziget az alsó Kerka völgyén a Kerka és Cserta folyók össze-
torkollása alatt egy gyönyörű völgyön fekszik s mint neve is mutatja, egykor
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch