Seite - 254 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

254 Köznapon fehér vászonból, vagy színes kelméből készült s a mellen kicsip- kézett, kivarrott inget viselnek; a vasárnapi gyolcs. Télen e fölött fekete szövetből, vagy bársonyból varrt rövid, hátúi szalagcsokorral ellátott kabát- kát hordanak. Fejkendőjüket nem az álluk alatt, hanem hátúi kötik meg. Lábbelijök csizma, de gyakrabban csinos czifra czipő. A vend nők, ha férjhez mentek, hajukat tőből levágták s a pocilica-1 (régebben pociu), egy vörös- tarka fezalakú sapkát húzták rá. Ma már ez is divatból kivesző, ritkuló viselet. A fiatal nők tetszés szerint fésülködhetnek. Télen a nők és férfiak a hideg ellen térdig érő s testhez simúló fekete báránybőr bundát, a kozi-1 használták, mely ma már az olcsóbb posztónak engedett helyet. Katonaviselt férfiak haza térve nagyon szeretik katonasipkájukat és kabátjuk at viselni. Házaikat legnagyobbrészt derékszög alakban építik úgy, hogy a derék- szög egyik szára, a szoba ablakaival az útczára néz. Az anyag, melyből építenek, a fa, fecskesár, vagy tégla. Különösen fecskesárból nagyon ügyesen raknak falakat, úgy, hogy a szomszéd magyar vidékre is elhívják őket efféle munkára. Az útczára néz a lakószoba, melynek ajtaja a pitvarba, gyakran oszlopos pitvarba nyílik. Szegényebb vend egy szobában húzza meg magát, vagyonosabbnak kettő, néha három szobája is van. A szoba mellett van a sötét, kormos konyha, melyből sok helyen az ajtón át megy ki a füst, nem levén kémény a házon. A konyhán át juthatni a kamarába. A derékszög másik szárának a sarokrészén nyílik a nyitott pojáta. Ebben áll a köles, hajdina és kukoricza törésére használt stopa. Az istálló s végűi a pajta zárja be az épületet. Kicsiny, homályos szobáik meglehetősen rakottak egyszerű, kényel- metlen bútoraikkal s óriási kályhájukkal. Egy-két fenyűfa ágy, festetlen vagy virágos, a tetőig megrakva ágyneművel; az egyik szobasarokba állított asztal, néhány szék s láda minden bútoruk. Az asztal két oldala mellett állnak fal felől a padok. A hol kell, bölcső vagy bölcsőnek használt teknő s a rokka szapo- rítja az ingóságot; télen a szövőszéket is beállítják asszonyaik. A tarkát- barkát kedvelő vend szívesen aggatja tele szobája falait gyarló, üvegre festett szent képekkel, színes papírból fűzött koszorúcskákkal. A termetes kályha nagyon kedves bútora a vendnek. Azon szárítja gyakran terményeit, a mellett hever éjszakán át családja valamelyik tagja, a körülte futó padkákon rövidíti meséjével a téli esték unalmas hosszaságát. A szobák legtöbbször agyagos földűek s csak újabban terjed a deszkapadlók divatja. A falakat kivűl-belűl tiszta fehérre meszelik; kivűl a fal alsó részét két arasznyi széles-