Seite - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

270 mely a svájczi és magyar tehénfaj keresztezéséből állott elő, s mely ma már Tolnában, Baranyában elterjedt, kedvelt és keresett, jó legelő, erős, könnyen bánható és igavonásra különösen alkalmas jószág. A juhtenyésztést, míg a kövér pázsitot föl nem hasogatta az eke, nagybérlők, úgy nevezett birkás urak űzték; ma már ilyenek nincsenek; a mezőgazdaság ezen selymes ágát az uradalmak maguk kezelik. Nagy városai nincsenek, de vannak erős és népes községei, mind a Dunáról szemlélhetők ; valamennyi régi város, eredetileg római telepek a Budától Eszékig vonúló régi római útban. A nép ezekben iparral, kereske- déssel, de általában a nagy többség szőlő- és földmíveléssel foglalkozik. Budapestről aláhajózva a Dunán, legelőször Dana-Földvárt, Tolna- megyének és egyszersmind a pécsi püspökségnek is éjszakon legvégső határát érjük; zöldségben, gyümölcsben, borban, gabonában gazdag tágas határának a benczések voltak földesurai, ma a budapesti egyetem tulajdona. A város a Dunára néző magas halmon fekszik, melynek ékessége egy négyszögletű régi torony, az apátság utolsó maradványa az Árpádok korából. Római katholikus magyar lakossága mintegy 15.000. Alább sikamlós dom- bok alján szintén a Dunában füröszti lábait a mozgékony és eleven Paks, — régibb neve Pakos, — nagy forgalmú révközlekedése van a kalocsai alfölddel. Hajdan a királyok uradalma, később a Rátold nemzetség Pakosi ágáé, ma közbirtokossági birtok. Tűz és víz gyakran ostromolja e város vigyázatlan népét; de az élelmes nép hamar kiheveri kárait; segítik ebben sokfelé ágazó keresetmódja, szőlőhegyei, élénk piacza, népes vásárjai, vízi és szárazi keres- kedése. Nagy területen pusztai majorságok környezik. Figyelemre méltó a város éjszaki részén látható hegysülyedés, és lent a Duna mélyében alacsony vízálláskor szemlélhető terjedelmes falai és boltozatai a rómaiak korából fenmaradt épületműnek. Emlékezetre méltó Széchenyi Pál kalocsai érseknek II. Rákóczi Ferenczczel paksi találkozása, hol az érsek békeajánlatait terjesz- tette a fejedelem elé, melyeket Rákóczi a szövetséges rendekre való tekintetből el nem fogadott. Pakson alúl a Duna-szent-györgyi nemesség termő mezői terűinek egy homok hegyláncztól le a Dunáig. Alább a szerencsétlen Gerjen, melyre az ott elzátonyosodott Duna annyiszor, kiönti haragját, és a soknépű és szép templomú Fadd, szintén a Duna torkában, egyike Tolnamegye leg- népesebb községeinek; dohánya a magyar dohányfajok legkitűnőbbjei közé tartozik. A régi Tolna, a római Alta Ripa, hol már Szent István királyunk is alkotta törvényeit, hol Mátyás király is vidám és tanúlságos beszélgetésekben