Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 284 -
Text der Seite - 284 -
284
erdőszámra hányja sárga fejét a csicsóka. Ezek a holt hegyek koszorúi.
E területen a németség többnyire egy végtiben elhelyezkedve él, s fele-
részben a római katholikus, felerészben a két protestáns egyházhoz tartozik.
Őseiket legnagyobb részben Mercy Claudius Florimund gróf tábornok tele-
pítette, még pedig eleinte azoknak nyelvére, vallására, származására való
tekintet nélkül, tervszerűen számítva az elvegyűlésre. Később azonban a
dorogi paraszt bíró megjegyzése folytán más útra tért. „Minden jó volna,
kegyelmes uram! de egyet méltóztatott elhibázni. Minden községben egy
náczió és egy r eligio F A gróf szót fogadott a bírónak, egy újabb népvándorlást
rögtönzött a dorogi bíró elve szerint, s máig is úgy van, a hogy berendezte.
Itt a Sióra néző dombok párkányain Szent-L'órincz, erős vagyonos magyar
község, hol egy ideig a később Bonyhádra költözött gymnasium virágzott;
alább a csatás hírű Csonthegy völgyei között Kölesd, a sárközségivel rokon,
de annál szebben és ízlésesebben öltözködő népével. Itt érték utói Korvin
jánost Báthori István és Kinizsi, itt ütköztek meg vele, s győztes ütközetben
megsemmisítették seregét és kilátásait ; kincseiben temérdek zsákmányt
vetettek.
Ugyancsak a Csonthegy közelében még egy másik esemény is folyt le
később Kajdacs mellett, hol Szerecsen János a Szulejmán elől Sáros-Patak
felé igyekvő Perényi Péteren rajta ütött s azt kincseivel és a gondjai alatt
tartogatott koronával és klenodiumokkal együtt hatalmába kerítette. A buzgó
hagyomány mutogat is valami odút, melyben a viszontagságos életű főúr
a koronát három napig rejtegette volna; holott ma már ki van mutatva,
hogy a korona akkor nem volt Perényi kezén. Itt vannak az Apponyi
grófi család kiterjedt birtokai : Pálja, H'ógyész, Lengyel; itt Miszla, Gyönk,
Tevel\ közép népességű, de a környékbeliek által sűrűn látogatott mező-
városkák; itt Nagy-Székely, virágzó németajkú református község, melynek
ősei a múlt század elején vándoroltak ide Hessen-Kasselből Keck Vilmos
nevű prédikátoruk vezetése alatt, a kinek emlékéhez annyira ragaszkodnak,
hogy papjaikat több mint másfél száz év óta folyvást e családból választják;
itt a sok kastélyú Zomba; és itt, Tolnamegye mélyén, a tolnai völgység
gyöngye, Bonyhád; nagy darab helyen a legcsinosabb, legtisztább városka,
a Perczel család fészke, a báttaszéki vasút mentén, mely már mindenütt
*
Baranya hegyei alatt fut Dombóvárig, ős népek temetői között, melyeket
éles figyelemmel s nagy eredményekkel nyomoznak és tanúlmányoznak
gróf Apponyi Sándor és dr. Wosinszky Mór, a szegzárdi apát. Bonyhád
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch