Seite - 285 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

285 alatt, a leg-délen Váralja; váralakú hegyfok védelme alatt kies völgyben élő magyarsága hívebben megőrizte tájszólását és jellemzetes viseletét, mint sárközségi testvérei, kiktől itt rég elszakadva s elszigetelten él. A szemlélő vizsgálván a jelent, a múltat is keresi, legalább a múlt nyomait, melyeket váraknak nevez. Csak a nyomokat ismerjük ; történeti emlék még kevés van kiemelve a romokból, melyeket a kapos-völgyi várak, továbbá Ozora, Dombóvár és néhány apátsági erőd beomlott sánczai mutatnak. Simontornyából áll még a régi donjon és pallatium, Garav László nádor, és neje a mazovi herczegnő udvartartásának néma tanúja. Ennyi, a mi itt a múltból int felénk, de nem szól semmit. Annál beszédesebb a jelen. A nagy uradalmak kiterjedt pusztái, és a parasztfalvak gonddal mívelt apróbb telkei között sűrűn találni az újabbkori várakat\ díszes kastélyokat kint a birtokon, vagy bent a falvakban, árnyékos lombos erdőktől vagy gondozott ligetektől környezve. A közép és nagyobb nemesség ősi birtokai és udvarházai itt is, amott is az országútakra, vagy a dombokról a folyókra ragyognak ki tornáczaikkal vagy tornyaikkal. A lélek olvassa ezeket a kő betűket, a képzelet egy-egy kötet Virgiliust lát bennök, mely díszkötésben s elefántcsont papíron idylleket mond, georgicont tanít, s hagyományt és régi emlékeket — arma virumqne — őrizget. Tolna- megye előkelő helyen állott Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági és közművelődési mozgalmaiban. A szabadelvű és conservativ eszmék a szegzárdi megyeház termeiben nyertek először határozott alakot; éles, sőt véres vívódások között itt nyertek vérkeresztséget s a keresztségben Pecsovics és Kubinszki nevet a magyar toryk és whigek, a tolnai lakodalmas ideg- izgató sivalmai között. Ott Csapó; Sztankovánszki; a nagy műpártoló, maga is művész, Augusz; az öreg Perczel, kit 12 fia szokott kisérni a gyűlésekre; a paksi, uzdi, borjádi famíliák, a dunaszentgyörgyi nemesség; ez a nemesség pezsgő életének, éles vitáinak, alkotó eszének, hazaszeretetének, kevés eszközzel és kevés összetartással is, rövid idő alatt nagy tiszteletreméltó emlékét nem egy intézményben alkotta meg. A tolnamegyei takarékpénztár, melyről már emlékeztünk, a csatornázások, a humánus börtönrendszer, és mindezek fölött az a szabadelvű szellem, melynek Tolnamegyében volt egyik első oltára a Bezerédj István lelkében. Ékesebben szóló s még ékesebben cselekvő bölcs, hazafi és államférfi, nagy emberbarát, kinek az egykorú szatira, kormányra jutása esetén egy külön miniszteri tárczát szánt, a filan-