Seite - 286 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

286 m » tropiait. A közteherviselés zászlóvivője, gyakorlatban is. O az első, ki önként megadóztatja magát, ki jobbágyaival örökváltsági szerződést köt, felszabadítja őket, s pusztát telepít szabad emberekből. Pusztát ültet be szederfákkal, egy kis selyemfonót rendez be; példát, ösztönt mutat ez új iparágra, mely eddig csak az útszéleken és falusi temetőkben tengő eperkik létezésében és az iskolás gyermekek hernyóetetési mulatozásaiban nyűglődött. Megadta és nem engedte többé elenyészni a lelkes példát, melynek tovább- fejlését nem érte meg, de a mely az államilag alkotott s ma is egy Bezerédj igazgatása alatt álló selyemintézetnek, melyről fentebb szólottunk, előképe volt. Hozzá méltó lelkületű neje, Amália, szintén Bezerédj leány, míg férje vezére a nagyoknak., ő anyja és dajkája a kicsinyeknek, kinek szép kis Fióri könyve annyi ideig annyi gyermeknek volt első játszótársa; férjével versent ír, cselédeket javít, birtokán -kisdedóvót állít, az első selyemtelep mellé az első kisdedóvót, vagy az elsők egyikét. » Es a kisded-óvás . . . Ez az édes gond is a tolnai nemesség karjairól sugároztatja felénk első mosolyát, terjeszti felénk kicsiny karjait. Brunszvik Teréz grófnő volt a nemes ügy kezdeményezője, s Tolnamegye az első, mely a buzgó grófnő felhívására az ügyet melegen fölkarolta. A kisdedóvó- intézeteket terjesztő egyesület alapító tagjai, előkelő úrnők és az akkori közélet kitűnőségei között ott környezik V. Ferdinánd királyunkat Augusz Antal, Bezerédj István, gróf Festetics Leó nevei is. Gróf Festetics Leó saját birtokán, Tolnán, az akkor még egészen német városkában fölállítja s berendezi legnagyobb részt saját költségén az első Óvóképző Intézetet s mellette gyakorló iskolául a minta óvó-intézetet is. A nagy nevek árnyékában egy szerény emberbarát cselekszik és gondolkodik tovább, az intézet igazgatója, Varga István, ki tervezetet ír, nagy, egész országra szóló alapvető tervezetet, melyet Tolnamegye rendei a nemesi pénztár költségén ezer példányban kinyomatnak és az ország minden törvényhatóságának megküldenek. Később másfelé fordult az ország gondja, maga a minta-intézet is elenyészett észrevétlenül, mint a mag, melynek el kell rothadnia, hogy új növény támadjon belőle a fővárosban. Ma már azt is kevesen tudják, hogy volt. De a jövendő, ha majd gyümölcsét szedi annak a fának, melynek kisdedóvó-törvény a neve, ne feledje el Brunszvik grófnő mellett Varga Istvánt, a tolnai nemességet, és Tolna városát se, a hol, ha kérdezték : „kinek hívnak?" ez előtt ötven esztendővel így felelt a német gyerek: „Held Ferencznek, édes hazám szolgálatjára."