Seite - 291 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

291 halhatatlanságot követelő sejtés? Nem az diktálta-e neki, hogy halottait arczczal keletnek fordítva, összezsugorítva, kezöket fejők alá helyezve fektesse el, mint a kik nem haltak meg, csak alusznak és a nap fölkeltére várnak? Nem az helyeztette-e melléjük az áldozó tálat, a kőbaltát, az agyag- buzogányt, mint a kik nem maradnak ott, hanem tovább mennek? . . . Ezek a szertartások, ezek a kézfejre szelíden nyugtatott koponyák mintha azt mondanák nekünk, hogy az ember már akkor sem hitt a halálban; és hogy a halhatatlanság hite ős kincse az embernek, mely kezdettől fogva ott rejlett lelkében, míg végre jött valaki, a ki azt életre és világos- ságra hozta. Somogymegye. Somogymegye 6.500 négyszögkilométernyi területével a legnagyobb, 330.000 főre menő lakosságával a legnépesebb, 300.000-nyi magyar népével a legmagyarabb, s földjének termékenységével és dúsan fölszerelt gazdaságaival a leggazdagabb megyéi közé tartozik Magyarországnak. » Es egyszersmind a legrégibb megyék közé. Helynevei közül igen sok t az első Árpádok okleveleiben már említve, és nem egy van, a mely nevével a vezérek korabeli pogány időkre hivatkozik. Elébb, mint a most folyó évezred kezdődött, s ezzel együtt a magyar állam megszülemlett volna, Somogy a régi vallás és régi törzsrendszer védelmére kelve, ellene szegezte magát Szent István király ország- és egyház-alkotó terveinek. Magyarország első belháborúja Somogyból indúlt ki, s ennek élén a somogyi herczeg Koppány (Kupa) állott és vérzett el. Ezekhez még több érdekes vonást is lehet előlegesen jelezni Somogyról. Egy várostalan megye, még a közelmúltban is. Még a jelen század első felében az egész szép megyének egyetlen városa sem volt. önhatósági joggal egyetlen egy hely sem bírt, mert — néhány apró köznemes fészek kivéte- lével — földesúri hatalom alatt állott valamennyi ; egyetlen egy sem volt, melynek népessége elérte volna a háromezernyi lélekszámot, sőt néhány kivétellel avagy csak az ezeret is. Piaczai a megye három sarkán, Pécs, Veszprém s főként Kanizsa, mind kivűl estek a megyén. A nagyobb uradalmak székhelyei a gazdasági lakokkal, az oltalmuk alatt álló, meg- szabott számú zsidósággal s három-négy országos vásárjukkal, mutatkoztak csupán városi színben — vásári alkalmatossággal. 37*