Seite - 291 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 291 -
Text der Seite - 291 -
291
halhatatlanságot követelő sejtés? Nem az diktálta-e neki, hogy halottait
arczczal keletnek fordítva, összezsugorítva, kezöket fejők alá helyezve
fektesse el, mint a kik nem haltak meg, csak alusznak és a nap fölkeltére
várnak? Nem az helyeztette-e melléjük az áldozó tálat, a kőbaltát, az agyag-
buzogányt, mint a kik nem maradnak ott, hanem tovább mennek? . . .
Ezek a szertartások, ezek a kézfejre szelíden nyugtatott koponyák mintha
azt mondanák nekünk, hogy az ember már akkor sem hitt a halálban;
és hogy a halhatatlanság hite ős kincse az embernek, mely kezdettől
fogva ott rejlett lelkében, míg végre jött valaki, a ki azt életre és világos-
ságra hozta.
Somogymegye.
Somogymegye 6.500 négyszögkilométernyi területével a legnagyobb,
330.000 főre menő lakosságával a legnépesebb, 300.000-nyi magyar
népével a legmagyarabb, s földjének termékenységével és dúsan fölszerelt
gazdaságaival a leggazdagabb megyéi közé tartozik Magyarországnak.
»
Es egyszersmind a legrégibb megyék közé. Helynevei közül igen sok
t
az első Árpádok okleveleiben már említve, és nem egy van, a mely nevével
a vezérek korabeli pogány időkre hivatkozik. Elébb, mint a most folyó
évezred kezdődött, s ezzel együtt a magyar állam megszülemlett volna,
Somogy a régi vallás és régi törzsrendszer védelmére kelve, ellene szegezte
magát Szent István király ország- és egyház-alkotó terveinek. Magyarország
első belháborúja Somogyból indúlt ki, s ennek élén a somogyi herczeg
Koppány (Kupa) állott és vérzett el.
Ezekhez még több érdekes vonást is lehet előlegesen jelezni Somogyról.
Egy várostalan megye, még a közelmúltban is. Még a jelen század első
felében az egész szép megyének egyetlen városa sem volt. önhatósági joggal
egyetlen egy hely sem bírt, mert — néhány apró köznemes fészek kivéte-
lével — földesúri hatalom alatt állott valamennyi ; egyetlen egy sem volt,
melynek népessége elérte volna a háromezernyi lélekszámot, sőt néhány
kivétellel avagy csak az ezeret is. Piaczai a megye három sarkán, Pécs,
Veszprém s főként Kanizsa, mind kivűl estek a megyén. A nagyobb
uradalmak székhelyei a gazdasági lakokkal, az oltalmuk alatt álló, meg-
szabott számú zsidósággal s három-négy országos vásárjukkal, mutatkoztak
csupán városi színben — vásári alkalmatossággal.
37*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch