Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

308 föl, a megyébe édesgette, s általuk okszerűen rendezvén be gazdaságát, ezekkel mint követésre méltó példákkal hatott honosaira." Ez történt a múltban, s a jelenben hozzátehetjük, hogy a kéthelyi uradalom berende- zésében, ménese, juhászata, takarmány termesztése, fásítása, csatornázása, gép-beruházásai összeségében Somogy nagyszámú mintagazdaságai között / is mintagazdaság számba vehető. Es ebben a tudományban részt eleget vehet mindenki, még a külföld is. „Gróf Széchenyi Ferencz — írja tovább Somssich Pál — ifjakat, kikben magasabbra törekvő lelket sejtett, rang- és születés-különbség nélkül udvarába hívott meg, hogy ott megismertesse velők a nagyobb és míveltebb körök szokásait. Somssich Miklós, Bodonyi József a derék jogtudós, a Talliánok, Stefaits Gáspár, Bezerédi Pál, Szalay József, Xanthus Ignácz, Kozma Ferencz és mások, mind Széchenyi Ferencz udvarában képződtek." Egy apród iskola, melyben az ifjak b'óv tudományt szereztek a közélet harczaira. Ezeken kivűl Sárdon a Somssich-kastély és Nagy-Bajomban a Sárközy István háza volt állandó góczpontja a közszellemnek, közigazgatásnak, az irodalomnak, a tudománynak, a politikai és értelmi előkelőségnek. Az imént említett költők, a tudományszerető egyházi férfiak, mind a kik égtek valamit tehetni, az előretörekvő szellemek ezen két érintkezési pontján szoktak összegyűlni. Ebben a körben nevekedett Somssich Pál, és ennek a körnek volt most mozgató lelke, majd végrehajtó keze gróf Széchenyi Ferencz, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója, és gróf Festetich György, a keszthelyi „Georgikon" alkotója. » Ugy látszik, nemcsak a som díszlik itt: az olajfa is megfogja ebben a földben, csak ki kell mondani, hogy elég volt már a somból. Sárdon építik a kaposvári gymnasiumot, és Nagy-Bajomban a csurgóit; amazt a nemesség alkotja meg a megye védnöksége alatt, emezt a kálvinista papság rakja föl, de gróf Festetich György a fő pallér, a ki a pallér nevet nem is igen titkolja. Mikor a bécsi világot önkéntes számkivetéssel cserélte föl, gazdag- ságának, tevékenységének, emberszeretettől dagadó szíve buzgóságának tért, és eszméinek kicserélésére társaságot keresve, ezt a társaságot uradalma gazdatisztjeiben, jobbágyai prédikátoraiban s egynehány képzettebb nemes úrban, a Cséppánokban és Sárközyekben találta meg. S míg a félmilliónyi jövedelemmel rendelkező gróf felesége, Sallér Judit, szappant főz, gyertyát márt, pörgeti a rokkát, fon és sző saját kezével, mint egy újkori Penelopeia: