Seite - 317 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

317 és szentély-tornya megragadja a szemlélőt ; csudatevő fekete Madonnája előtt sok ezer töredelmes lélek jelen meg évenként áhítatával. Közel hozzá Miklósi szép új temploma ragyog. Tovább az apró helységek, melyeknek nevét Koppány herczeg szomorú végével hozza elmés vagy idétlen összefüggésbe a helyi hely névmagyarázat. Csepel (seb-hely, itt kapta a lázadó vezér a halálos sebet), Köttse (köt-seb, itt kötözték be sebeit), sőt még B'órivár is van, a hol felnégyelt testének egyik darabját kifüggesztették. A hegy- csoport középpontján a halmos-völgy es Karád a lövöldi karthausiak egykori birtoka, termékeny gabnatermő hegyektől környezett élénk városka, még szebb és élénkebb a népe. Egészen Tolnaszélben Tab és Zala; az erdős Török-Koppány, sokat emlegetett név a török világból ; szandsák székhely, bégjének hatalma egész Somogyon át Zaláig kiterjedt, s jövedelme több volt 20.000 aranynál; mind a mellett is helyzete nem volt kívánatos a közeli magyar végvárak örökös lesvetései miatt. Nevében ez a város is befoglalja Kupa (Koppány) herczeg emlékét. Ugyanezen hegyek aljában, de már a síkra néznek Meriiye, Szili, melyet Zsigmond király Galambócznál történt meg- mentetéseért Szentgyörgyi Cziczellének adományozott, Somogyvár, a megye törzsök vára s régi székhelye, mely szintén a lázadó herczeg régi várának, egyszersmind a Szent László királyunk által alapított saint-gillesi benczés apátságnak romjait mutogatja, melyekből az antik oszloptörzseket s a XIII. századbeli franczia művészet érdekes faragványait gróf Széchenyi Imre parkja és kastélya őrzi. A déli vasút mentén Szántódnak nagy révközlekedés van a szembe- szögellő Tihanynyal, hol legkeskenyebb a Balaton, s az összeszorúlt vizek, mint egy tengerszoros, a felső Balatont összekötik a keszthely-tihanyi Nagy- Balatonnal. Alább Lelle és az élénk Boglár, Külső-Somogy piacza, füröszti a habokban lábait, míg homlokát termő lugasok alatt hűvösíti. Azután a Fonyódi hegy emeli fel erdő és lugas koronázta szép fejét, lősz és homok meredekeit a Zalából ide tévedt lávakövekkel a keletkező villáknak szegzi, míg nyugati tövében a Bézsenyi sárvár maradványai tünedeznek. Itt kanya- rodik be a balatoni Nagyberek Somogyba mélyen, nagy területét a láthatáron köröskörűi emelkedő nagy facsoportok, s az ezek közül kisugárzó majorok jelzik, bent a homokos gyepet fehér és bivaly gulyák legelik, míg balaton- széli peremén a szőlő veti meg gyökerét a fehér fövenyben, beljebb szorítván az őslakó nádat. A fehér föveny alatt turfa rétegek, a lengyeltóti uradalom- nak még ki nem használt kincsei. A berek egyik szélén Leiigyel- Tóti, a