Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

326 tavaszszal nyílik a virág, s késő őszig énekel a rigó. Forrás forrás mellett buzog itt mindenfelé. Legdelibb, legelevenebb a Balázs-kút, mely gesztenye- erdő alján emberderék vastagságban önti hűs vizét, s a völgy mélyében rejtekező Várkonyt, édes méznek, szép gyümölcsnek termő hazáját végig futva, átszalad a völgyeken, magához csalogatva patak társait, s útjában száz meg száz szegény molnárnak osztva kenyeret, Pécsváradi víz néven Villányig lemegy. Ott elhagyja a halmokkal együtt irányát, nevét és ifjúságát is. Keletnek fordúl, Karasiczává lesz, ásott mederben fut az alsó baranyai hegyek alatt a szomorú emlékű mezőkön, Kis-Kőszeg felé s a Dunába merül ott, hol a monda szerint a kiskőszegi vár úrnője, a vöröshajú 9 Mártha, a habokba vetette magát. A Mecsek ezernyi apró patakja ekként két kapun megy ki : egyik — a Karasicza — a Dunába, másik — az Okor, Feketevíz — a Drávába. Csak egyetlen egy van, a mely nem keresi föl a többit, hanem különválva bujkál: a legkisebb, de legmélyebb víz, mert egykor egy országot nyelt el : Mohács fölött a Csele. Több patak, legalább említésre méltó, nincs Baranyában. Említésre méltó inkább az, hogy a másik hegyláncz, a Villány-siklósi, mely bodonyi agyag dombjaiból kelet felé, épen úgy, mint a Mecsek, foko- zatosan emelkedve, sziklás gerinczeinek sátorozó sorát 25 kilométernyi futás után a gyönyörű alakzatú harsányi hegykúppal zárja be; ez a hegyláncz egy patakot sem szül. Nincs forrása; a mi van, meleg: a harkányi fürdő kénköves vize, és a siklósi vár tövéből kitörő Tapolcza. Csak a gyűdi kolostor tövéből buzog gazdagon a tiszta víz, és Gyűd fölött mintegy 400 méter magasságban a sziklák között ásott csordakút vize, melynek azonban színéről ítélve, inkább a felhők között, mint a hegy gyomrában kell keresni forrásait. E hegyek mészkőszikla méhében nem fogan meg a víz, csak a szőlővessző és a bükkerdők. A szőlővessző Villánytól Viszlóig öntötte drága fekete borát a sugárnyelő domboldalakon, melyek boldog méhüket a déli napnak fogamzásra tárják ; a bükkök a hegyhátat borítják és a völgyek lakóinak három nappal előre erős zúgással megjelentik a készülő esőt. A hegyláncznak két kiemelkedő pontja van : a Tenkes Gyűd fölött ; tetején • fensík, csekély televénynyel a szikla alapon ; alig egy ásónyomnyi e televény, de nem is kell mélyebbre ásnia, a ki vizet akar; egy ásónyomásra már » szemébe csillan a víz, t. i. a távoli Dráva ezüst hátú kígyója. (így szoktak tréfálkozni az oda való emberek). Másik orom a harsányi kúp (ennek is