Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

336 országra fel Kassáig, ott sem találja párját; ki a tengerig, a merre valaha a honfoglaló század kalandozott, Velenczéig és Dijonig; ott akad testvéreire. Építését tekintélyes történetírók Péter királynak tulajdonítják, a kit ott temettek el, s kinek sírjául inkább a hagyomány, mint a tudomány ki is jelölt egy sarkophagot az oldal lapján látható domborvésetű csoportozatok alapján, melyek Sámson történetéből vett jeleneteket ábrázolnak. Alig lehet komolyan venni akár az építésre, akár a temetkezési helyre vonatkozó állítást, nemcsak azért, mert Péternek rövid és zaklatott királysága alatt ideje sem volt gon- dolni a béke évtizedeket igénylő művére, hanem azért is, mert nem örömest hiszi azt az ember, hogy a legméltatlanabbnak koporsóját megőrizték volna azok a századok, a melyek a többi nagynak és dicsőnek Szent Istvántól Mátyásig nem tudták gondját viselni, ötszáz esztendőről minden királyunk ki van forgatva sírjából; csak ez a háborgó nyugodnék csendesen? Haas Mihály Koller után régibb eredetűnek s eredetileg római erősségnek tartja a templomot, míg Henszlman Calanus püspököt tartja építőjének, s valamely dijoni szerzetest az építés intézőjének ki a dijoni dómról vette méreteit és motívumait. Csak az itt érintettekből is sejthető, hogy a pécsi templomnak egész történeti irodalma van, melyek részint Baranyával és Pécs városával együttesen, részint, mint Henszlman és mások művei, kizárólag magával a templommal foglalkoznak. Tűznek, gondatlanságnak, erőszaknak, kapzsi- ságnak annyiszori prédája; úgy látszik, sokan építették és újra építették; legújabban Dulánszky Nándor, a mostani püspök, ki a közép-kor hatalmas kezeművét az új-kor fölséges díszébe, de az eredeti terv szerint, újra öltöz- tette. A sugár négy tornyon, melyek eddig csonkán állottak, magas érez sisak ragyog. Falai nagy részben újból rakattak, katakombái az avatatlan kéz által rájok halmozott terhektől megszabadúltak. Minő építészeti változtatások történtek; oltárok, oszlopok, csúcsívek, ablakok minő stil szerint alkottattak újra: ez egy egész külön tanulmány tárgya, minő nem egy jelent meg lapokban és önálló művekben is ezen építkezés folyama alatt. Legyenek itt csupán azok megjegyezve, vagyis inkább érintve, a melyek az avatatlant is megragadják és elbájolják. A délre néző homlokzatot az apostolok szobrai, a belső falakat mindkét oldalon szentírásbeli alakok, csoportozatok, földi és mennyei jelenetek ékesítik. A váltság munkája az esettől a keresztig, a keresztről levételig. A katakombába vezető lépcsőzeteket hasonlókép a váltság egész története, a teremtéstől az utolsó ítéletig, a középkor naiv szobor- művészetét híven visszaadó csoportozatokban (szegények bibliája) ékesíti.