Seite - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

Ub férfiak; jób és Miklós hadvezérek; Vilmos, a bőkezű tudós; janus Pannonius, a költő; a vértanú Móré; azután egész sora a tudósoknak: Gregorianczy, Verancsics, Draskovics, Dudics, Telegdi, kik a püspökségnek csak szegény- ségét hordozták. A katona-pap Radonai térített tűzzel-vassal és épített fáradatlanul. Romokat takarított, ez volt az ő feladata, s a romokra — » visszatérvén az Arpádkori béke — egymásután rakták az oltárt Klimó György, Király József, a feledhetetlen Szepessy, kinek Pécs társadalma szobrot emelt, és Scitovszky. Hetvenöt boldog elődjének összes műveire, a századokra ragyogó székesegyház restaurálásával 1891-ben tette föl a koronát Dulánszky Nándor, a mostani püspök. Ott volt egész Baranya, ott az egész ország, a király. Az öreg Mecsek homloka kiderült. Négyszáz esztendő óta nem látott ilyen ünnepet, mióta Mátyás király itt járt. % A Mecsek hosszú gerincze határvonalat képez nemcsak a földön, hanem a levegő égben is. Túl rajta éjszaknak, a Hegyháton zordonabb az ég; hosszú tél, késői tavasz váltakoznak, a hideg szél keresztül-kasúl járja a völgyeket éjszakra nyíló kapuikon, s hideg esővel csapkodja a dombok oldalát, míg nyári hőségben lomhán ül meg bennök a rekkenő meleg, megszorúl a levegő és vele együtt a búza szeme. E hegycsoportot két hosszú völgy vágja keresztül, mindkettő éjszaki irányban; egyik a Bükkösd-Sásdi, másik a Hosszú-Hetényi ; e kies és termékenyebb völgyekben sorakoznak a magyar falvak, míg a zordonabb és magasabb fekvésű helyeken a német szorgalom hódítgat. A szőlő fázik s csak ritka védettebb helyeken díszlik, de a termé- szet bőven pótolja bérezés gyermekének ezt a veszteségét a gazdag bükkös erdőkben, s még inkább a sokféle fajú édes gyümölcsökben ; a szamócza, a mogyoró, a gesztenye erdőszámra; kertekben a nemes gyümölcsök, melyeknek tenyésztése az egykori földesurak, s még inkább az e czélra egyletet is alkotott plébánosok érdeme volt már a század első felében. A hegyek erdős és kősziklás ágazatai változatos csoportozatokban dőlnek egymásra, s keskeny völgyeikben több mint hetven apró falu rejtekezik. E völgyekbe még a török is restelt leereszkedni, és ha lejutott, nem bántotta a békés kis falvakat, melyeknek népe szűk mesgyéjű szántóföldjei mívelésén kivűl erdővágással, sziklafejtéssel foglalkozik, de az agyagból is tud pénzt csavarni. Több helyen a cserépművek készítése oly általános foglalkozása a fehérnépnek, mint másut a szővés-fonás. A hertelendi leányok kiváltképen ügyesek ez etrusk mesterségben, s bugyogós korsóik ban sokkal tovább hűvösen marad a víz, mint a más vidéki kontárművekben. A falucskák