Seite - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

346 halmozva egy kamrában, melyeket hálás meggyógyultak hagytak ott emlékűi. Ha ezeknek a mankóknak csak fele mond is igazat : akkor valóban istenáldás ezen a földön ez az alvilágból fölbugyogó kis Flegeton, melynek fölösleges vize egész patakban fut ki a határból, mint egy kigyó, s még akkor is megtartja fekete színét, mikor másik patakkal füstölögve szakad össze egy mederben. Harkány tövében van egy régi falucska, Terehegy; ennek urát, Teremhegyi Bika Jánost küldötte egykor II. Lajos idejében Baranyamegye követűi a rákosi országgyűlésre. Itt végződik a hegyaljai úrias, vagy mint ők nevezik, tarka népviselet; a következő falvak már minden átmenet nélkül fehérben virágoznak. Az Ormánság, melynek mindenütt a Dráva-szélben, föl egész Somogyig terülő erdős, ligetes, fekete homokos talajú szép lapályán mintegy negyven apró faluban fehérben jár a nép, maga szőtte vászonban hétköznap és finom patyolatban ünnepen. Csak a kötény piros a fiatalságnál, tarka fehérvirágú kék a középkorúaknál, fehér az öregeknél és gyászban járóknál. Viseletük bővebben van már rajzolva e munka I-ső kötetében a „Magyar népviseletiről szóló czikkben. Az Ormánság egy része — a legtermékenyebb — Bő-köz nevet visel. Falvai, melyek rendszerint egyetlen útczácskából állanak, kicsinyek, csekély népességűek ; több van köztük 400 lelken alul, mint felül álló ; ezerig egyik sem számlál. s A házak somogyi szokás szerint nagyrészint talpakra, s eredetileg kémény nélkül építvék, szalma tetőzettel, mely azonban az udvarokat beárnyékozó gyümölcsfák és a kertek sűrű szilvásai közül alig látszik ki. Az ormánsági nép a somogyi drávamenti néppel építkezésben, szokásban, vallásban, erkölcs- ben azonos; szójárásban és viseletben is csak kevéssé különböznek. Egyszerű, tisztességtudó, tanulékony nép; kevés közötte a rosz, a szóbeli, a gyanús, a rovott múltú. Nem olyan sok oldalú, nem olyan olvasott és tudós, mint a siklósvidéki, de a mit tud, jobban tudja, tudniillik zsoltárját és bibliáját. Olvasni, írni mindenki tud, mindenek fölött pedig énekelni, mert ez a magyarságnak legdalosabb ága. Bor az egész Ormánságban nem terem, korcsma gyéren van ; ha van is, legény, leány nem tudja, merre van ; de t tudja a faluvégi játszót, a hol járja a labda és a dal. Es noha tagadhatatlan, hogy igen nagy távolságról is ellátogat a pécsi és siklósi hetivásárokra, s nem egynek közűlök megvan a föntebb érintett baja is: mindazáltal az ormánsági népnek még csak egy iskolája van : a szép, fehérre meszelt templom a falu közepén a villogós bádogzatú toronynyal; tizet, tizenkettőt is meg lehet egy-egy pontról számlálni, oly sűrűn vannak itt a falvak.