Seite - 354 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

354 újabb beruházásokra, csatornázásokra, védtöltésekre, gépműhelyekre, kísér- letekre, és számos, e vidéken, sőt az országban is ismeretlen termelési ágak meghonosítására. Földjeit gőzekék hasogatják, erdeit tanúit kezek tiszto- gatják, istállóiban ezer darab (allgaui, keletfrieslandi és shorthorn faj) fejős tehén két millió liter tejet szolgáltat eladásra és sajtkészítésre. Külföldi szállításra közel 100 hold föld termi a komlót. A laki gazdaság terjedelmes parkjának mintegy kiegészítőjéül, szokatlanúl kellemes ékessége az útszélben 30 hold területre terjedő komlóültetvény, egész erdeje az erős dróttal egymáshoz kötözött karókra felfutó kúszó növénynek, mely a nyár végső heteiben várja illatos tobzaira a két-három hétig tartó szüretet; mivel pedig a szedés lassú, de sietős munka, naponként négyszáz embernek kell hozzá- látni három héten keresztül, a mi itt egyre-másra ötezer napszámot tesz. Az egész uradalom tiszti létszáma negyvenen felül van, s a szolgálati személyzet mintegy 800 főből áll, 300 forinttól 4.000 forintig terjedő fizetéssel s ugyanilyen összegekig emelkedő nyugdíj-biztosítással. A kezelési és szolgálati nyelv mint az egész tiszti személyzet is magyar; magyar a teljesen fölszerelt nyolcz tanterem nyelve is, melyeket az uradalom tart fenn, s melyekben ötszáz növendék nyer gondos oktatást. Az uradalmat beszegő két nagy folyó körűi, s kivált a kettő össze- folyásánál alakúit tavak és szakadékok, Mohácstól kezdve Eszékig, a halá- szatból is bő jövedelmet szolgáltatnak. A kopácsi tó egy húzásra 6—800 métermázsa hallal adózik ; a zsákmány nagy része Budapest, Pécs és Eszék között oszlik meg; az olcsóbb úgy nevezett fehér halfajok szárított alakban Szerbia és Románia böjtjét látják el. A 33.000 holdnyi erdőség kisebb, de értékesebb része az uradalom közepe táján tölgyes és bükkös ; ezek között a keskendi vadas és a történetileg is emlékezetes Busiglicza, török írók szerint Les temploma, a mohácsi ütközet alkalmával egyik sztratégiai pont, honnét Bali bég, a fajjá basa, balra húzódva, az ütközet kezdetén a magyar tábort meglepte és elfoglalta; ott veszett a szegény király szegény szakácsa is, a szegény Gondos Illés. A busigliczai erdő és országút-szélben vadászlak áll, és a vadászlak belsőségein 13 tágas és mély őskori verem egy csoportban, köztük erős téglával és kővel kirakva hét, a többi egyszerűen kiégetve, melyeknek eredete igen régi. A nép szilosoknsk nevezi, s itt ismét Plinius szavai jutnak eszünkbe : Pannones syros appellant. Az erdők nagyobb része, lágy erdő, a Duna kanyargó szakadékaira dől, telve vadakkal, melyeknek nyugalmát csak néha veri fel királyi fegyverek dördülése. Ezekben az erdők-