Seite - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

362 fővonala pedig a kevienesaljai fönsíkon dombokban végződik. Magasabb tetői az Ezüsthegy Magasfok, és a Katalinhegy Permise mellett. Egyik földtani nevezetessége e megyének a Ság, e csonkakúphoz hasonló s tágas lapály közepette, magánosan álló vulkánhegy, mely oldalain a jó hírű sági bor venyigéit neveli. E hegyek közein bájos völgyek és síkok is vannak, kivált a Rába, Pinka, Mura, Lapincs és Gyöngyös folyók mentében. Nagyobb sík vidéke a kemenesaljai fönsík. E részben kavicsos, köves vidéket a népvándorlás korában szlovének lakták, a kiknek nyelvében a kő = kamen, köves = kamenecz, s e szóból származtatják némelyek a fönsík mai nevét. Vasmegye területének fő folyója a Rába, mely Stájerországban ered, Velikénél lép a megye földjére s Marczaltőnél hagyja el azt. Folyása rakon- czátlan, a miért is áradásaival, főként szabályozatlan részein, tetemes károkat szokott okozni. Szabályozásának századok óta vajúdó kérdése részben épen napjainkban nyert megoldást, a mennyiben az alsó része már szabályoztatott. Egyéb nagyobb vizek : a Mura, Lapincs, Strém, Pinka, Fehérpatak, Perint, Gyöngyös, Répcze, Marczal, Zala és Kerka, s azon fölül még mintegy 90 kisebb patak, melyek malmok s más vízi művek hajtására is alkalmasok. A megye éghajlata általában egyező a terület földrajzi fekvésével; nem zavarják oly ingadozások, mint az Alföldön, s esőben nem szűkölködik ; ezért növényzete mindenfelé változatos és buja tenyészetű. A vármegye összes földterülete kataszteri holdakban 952.593 kat. hold és 990 négyszög öl. A termő talaj a folyók mentén áradványi eredetű, mély rétegű, közép kötöttségű föld ; a fönsíkon szürke, kavicscsal ágyazott, kötött agyag, mely sok helyen csekély termő réteggel bírván, mívelésre kevéssé alkalmas. A kis-czelli járásban találunk tőzeg-talajt is. Vasmegye területét különben a természet minden adományával meg- áldotta. Keleti részében a búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, burgonya, repcze, kender, len bőven terem. A nyugati részben kevesebb ugyan a gabonanemű, de nincs hiány hajdinában, kölesben, kenderben, burgonyában és répában. A szorosabb értelemben vett fejlett mezőgazdaságon kivűl van a vármegyé- nek tetemes gyümölcstermesztése, s úgy az alma-, mint a körte-féléknél a finomabb asztali fajok változatosságával találkozunk. Hegyei jeles borokat is teremnek. Ilyenek első sorban is a kellemes italú sági, azután a kőszegi, rohonczi, gősfai és kis-somlói borok. Kivitelre azonban csak kevés jut. Noha ez előtt javában folyt az erdőpusztítás, a vármegye erdőállománya