Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

366 sága io van, melyek, a szombathelyin kivűl, telekkönyvi ügyekben is bírói hatáskörrel vannak fölruházva. Sajtóbírósága Győrött van. Közjegyző 6 működik a vármegye területén. Ügyvédi kamara Szombathelyen székel. A vármegye czhnere: lőrésekkel ellátott ormozatos várfal, melyen egy strucz madár aczélnyalábot tart a csőrében. A vasmegyei embert messze földön megismerik a beszédjéről. A Hegy- háton villád/ esznek vagy gyűjtenek, lapáté/ lapátolnak, ollózz/ metszenek. A Hegyhát a vasvári járás területe. Lakossága sok rokon vonást árúi el a szomszédos Göcsej lakosságával, s mert a göcsejieket többen palóczoknak tartják, a hegyhátiak is palóczok volnának. De sajátságosan beszél a köznép más felé is, nevezetesen Szombathelyen és vidékén. Cserélgeti a hangzókat és mássalhangzókat; az /-1 gyakran kettőzteti, vagy elhagyja. Például azt mondja: körti (körte), esze (esze), kelepül (kelepel) hozzájo (hozzája), várto (várta), öveg (üveg), nézzek meg (nézzük meg), illen (ilyen), ollan (olyan), királ (király), Vazsvdrmcgye (Vasvármegye), od vótam (ott voltam), iédes a riétes (édes a rétes), szórna (szalma), óma (alma), kü (kő), bür (bőr), vir (vér), haliad, szallag, ttörik (eltörik), stb. Nevezetes nyelvi sajátság az is, hogy az a, az névelő helyett a megye nagyobb részében e, ez szót használnak. Az ember helyett ez ember, a ház helyett e ház. A népnek mint egyebütt, itt is megvannak százados szokásai, s e nép- szokások kevés kivétellel a vármegye területén majd mindenütt föltalálhatók. Május 1-én, főként a német vidékeken, a szerelmes ifjú „május-fát" állít kedvese ablaka elé. Szombathelyen és vidékén Szent Iván nap előtti este legények, inasgyerekek összegyűlnek a város, vagy falu végén s nyírágsöprűt gyújtanak. Az égő köteget megcsóválják s azután fölvetik a levegőbe, a mennyire csak tudják. Ezt „szent Iván tüzé"-nek nevezik. A jó gazdaasszony igyekszik egy ilyen söprűcsutakot megkeríteni, hogy azt a káposztás földjén ledughassa. Akkor lesz aztán igazán gazdag káposztatermése ! András napját a leány megbőjtöli, mert így bizonyosan megálmodja, hogy ki lesz a jövendő- belije. Deczember elején a Miklós látogatja meg söprűjével és lánczával a gyermekeket, de a jó kicsinyek számára dió is van a tarisznyájában. Karácsonykor a „három királyok" hirdetik a kis Jézus érkezését; az Apró- Szentek korbácsa meg sok bajtól, betegségtől óvja meg azt, a kit vele meg- veregetnek. Sylveszter estéjén nagy gondjuk van a leányoknak. Mindenütt ólmot keresnek, ólmot öntenek. A fölolvasztott ólmot vízbe csöpögtetik, s az egyes darabok alakjáról biztosan meg lehet jövendölni, hogy milyen