Seite - 367 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 367 -
Text der Seite - 367 -
367
és ki lesz a vőlegény ; lesz-e lakodalom a kővetkező farsangon ; kap-e a kis
leány új ruhát az új esztendőben s hányat; hány bálra viszik el szüléi, stb.
Farsang végén sok helyen az a szokás, hogy a legények éjjel egy-egy
nagy kolonczot akasztanak a válogatós leányok ajtajára, a kik a farsang
végét is pártában érték meg. Ez az úgy nevezett „tuskó-húzatás", mitől
a finnyás hajadon megpuhúl s azon van, hogy a csúfság többé meg ne
történjék rajta.
Vasmegye területe egy része azon tartománynak, mely a római uralom
alatt Pannoniának (Felső-Pannonia) neveztetett, s így Pannónia története
joggal ezen terület történetének is tekinthető. Róma uralma számos nyomot
hagyott maga után e megye földjén, mely mind máig valóságos bányája
az azon időkből származó régészeti kincseknek. A régibb leleteket a Magyar
Nemzeti Múzeum, az újabbakat a vasmegyei régiségtár őrzi. Megemlí-
tendők ezek között a hazánkban különben ritka ős keresztény Krisztus-
monogrammos síríratok, melyek a IV. században a keresztény vallásnak
e vidéken való elterjedését bizonyítják. A rómaiak után jöttek a kunok,
kiknek idejéből, illetőleg a népvándorlás korából, góth eredetű kardok
s egyéb tárgyak kerültek Vasvár közelében, a Potyi pusztán (1877-ben)
napvilágra.
A magyarok bejövetelével, a magyar királyság megalapításával,
megyénk mint határvidék, számos harcznak, melyeket a németekkel vívtak,
lőn színhelyévé. Ezeket követték a XVI. század közepe óta a török becsa-
pások, a XVII. század folyamán és a XVIII. század elején a Bocskay, Bethlen
Gábor, Rákóczy-féle mozgalmak. A szatmári békét követő kor csendesebb
fejlődést látott.
Az 1774. év a vármegyei közélet köréből mutat föl nevezetesebb
mozzanatot. Ekkor kezdték meg a vármegye jelenlegi székházának építését,
mely 1779-ben már tető alatt állott. A vármegye korábban a szombathelyi
várban, majd bérházakban tartotta gyűléseit. A mozgalom azonban az
iránt, hogy a vármegye tulajdon székházzal bírjon, már az 1641-ik évben
megindúlt.
1797-ben a fölkelő nemesség a szombathelyi táborban gyűlt össze,
s a harczias leventék látása gyönyörű ódára lelkesíté Berzsenyi Dánielt, a
vármegye koszorús lantosát. A francziák elleni 1809-ik évi nemesi fölkelés
alkalmúl szolgált ismét az ide való nemességnek arra, hogy harczi lelke-
sülését bebizonyítsa.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch