Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

368 Az újabb alkotmányos korszak a hazafias munka és haladás ideje minden téren. E munkásság főbb bizonyítékaiul említjük föl a közlekedési eszközök szaporodását, a kereskedelem és ipar fejlődését, továbbá a vármegye árvaházát, a kisdedóvó-intézeteket, a megye székhelyén emelt megyei kaszinót és színházat. Ezen idő alatt ébredt új életre a megyei gazdasági egyesület is, mely a gazdaközönség érdekeinek előmozdításán oly sikeresen buzgólkodik. A fentebbiekben adtuk a vármegye általános ismertetését ; most a rész- letekre térve át, először is Szombathelyről és környékéről szólunk. Szombathelyt a rómaiak Savaridnak nevezték ; ebből később Sabaria lett. A németeknek Szombathely: Stein-am-Anger (Kő a mezőn) volt, való- színűleg síkon állt kővára, vagy azon romok és kövek után, melyek a hunok és a földrengés által elpusztított város helyén s a mezőkön elszórva hevertek. Hogy honnan ered a magyar neve, erre nézve is különbözők a vélemények. Legtöbb valószínűség azok mellett van, kik a város nevét a hajdankorban vasárnap helyett, szombati napon ezen helyen tartott vásárok- kal hozzák összeköttetésbe. Szombathely a győri püspököké volt, kik közül János 1407-ben szabadalom-levelet adott a városnak, melyet aztán utódai is ismételve megerősítettek és gyarapítottak. Azonban a győri püspökök nem voltak mindig békés birtoklásában Szombathelynek, mert a szombathelyi vár javadalmait a XVI. század folyamán Bakics Péter, Nádasdy Ferencz és a Révayak is bírták. Ez utóbbiaktól szerezte azt vissza 1554-ben Gregoriancz Pál győri püspök. 1579-ben egyházmegyei zsinat színhelye volt Szombat- hely, melyen a tridenti zsinat végzéseit hirdették ki. 1638-ban ifjabb Draskovich György, győri püspök a Szombathely mellett fekvő szent-mártoni templomot összes javadalmaival együtt a Domonkos-rendű szerzetnek ado- mányozta. A XVII. század harczai alatt Bocskay fejedelem hadai földúlták Szombathelyt. 1710-ben rettenetes pestis, majd nem sokára gyakori tűz pusztította a várost. Iskoláinak alapját 1776-ban Zichy Ferencz győri püspöktől nyerte, ki itt egy négy osztályú gymnasiumot alapított, mely csakhamar 6 osztályúvá nőtt, s melyhez utóbb a lyceum is csatoltatott. Szombathely még a múlt században is erődített, várral bíró s fallal körített város levén, öt kapuja volt : a Gyöngyös-, a Kőszegi-, a Forró- s a Kis- és Nagy-Kar-útczán. A mai Szombathely úgy szólván a régi Sabaria romjai fölött áll és nagyobb részével a Gyöngyös és Perint patakok között terűi eb