Seite - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 372 -
Text der Seite - 372 -
A szombathelyi járásnak egyik legvonzóbb részlete az Apátitól ázécsö-
nyig terjedő Gyöngyös-melléke, melyen mintegy 30—40 kilométernyi
hosszaságban sűrűn következnek egymásra a falvak, hol folyton ligetekben
és szép parkokban járhatunk. Ilyenek a gyöngyös-apáti, herényi, kámoni,
szőllősi, bogáti, szent-kereszti, szent-lőrinczi és bakófai kastélyok parkjai,
melyek a Gyöngyös mellékét — úgy szólván — egy kedves kertté
varázsolják. A bogáti kastély 52 szobája a legújabb ízlés szerint van
bútorozva, s falait családi képek díszítik. Jelenleg Festetich Kálmán gróf
tulajdona. A Szombathely körűi fekvő Náraiban Nérónak (villa Neronis),
Söptén Septimius császárnak, s Herényben valami Herennius római főúrnak
volt volna — a hagyomány szerint — nyári laka, s e községek azon
egykori birtokosoktól vették volna nevüket. Herény ma a Gothard testvérek
csillagvizsgáló tornyáról nevezetes. A járásnak említésre méltóbb községei :
Gyöngyös-Apáti, mely a XVI. században a Chemetey (ma már kihalt) s
»
utóbb a Széchenyi család birtoka volt. fák Arpádkori nagy hírű templomá-
ról nevezetes. (A templom rajzai e kötet 123, 125 és 127-ik lapjain jelentek
meg.) A Szent Benedek-rendieknek volt itt apátsága. Temploma, mely a hazai
román építés egyik művészettörténeti nevezetességű alkotása, a XIII. század
derekán, egy emelkedettebb dombon épült s 1256-ban szenteltetett föl.
Az idők folyamán sok változáson ment keresztül a remek épület. Majd tűz
által megemésztett mennyezetét torzították el, majd az éjszaki oldalon, hol
"eredetileg semmi nyilás nem volt, ablakokat törtek, tekintet nélkül a fal
külső beosztására és díszítésére. Szolimán 1532-ben Kőszeg alól távozván,
Jákot is földúlta. Utóbb az apátság világi kezekre került. Az Erdődy
család két részre osztotta az apátság javait, s egyik részéből a peczöli
apátságot alapította. Monyorókeréken a XIV. században az Ellerbach család
kolostort emelt a pálosok részére. Ma már nyoma sincs. Monyorókerék
adott előnevet az Erdődyeknek. A XVI. század végén Zrinyi Györgyöt
találjuk Monyorókerék, nemkülönben Vörösvár és Vép urának. Ma mind
Erdődy birtok. Pornón a cistercitáknak monostoruk volt, melyet Csepán
bán a XIII. század elején alapított. Egy ideig a szent-gotthárdi apátsághoz
tartozott. 1643-ban a soproni jezsuiták kapták. Német neve — Pernau,
Bárenau — azt gyaníttatja, mintha sűrű erdeiben egykor medvék tanyáztak
volna. Meszlen közbirtokossági község. Acsád a Szegedyek birtoka. Vép az
Erdődy család szép kastélyával s díszes parkjával. Nem messze Bőd, majd
Vát, egykor Nádasdy-birtok ; közelében a szent-kúti kápolna áll, melyhez
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch