Seite - 373 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

373 a múlt században kolostor csatlakozott s híres búcsújáró hely volt. Nádasdy Tamás gróf koronaőr itt 1734-ben a szerviták számára templomot és kolostort emelt, mely 1788-ban megszűnt. A járást a Gyöngyös folyó két részre osztja. Keleti része síkság, a nyugati hullámos dombvidék. Legmagasabb kiemelkedése a Vashegy. Vizei : a Gyöngyös, Perint, Pinka, stb. Lakossága nagyobb részben magyar. A bogáti kastély. A szombathelyi járással kelet felől a sárvári járás érintkezik. Sárvár, mely a járásnak székhelye, a XVI. század elején a dúsgazdag Kanizsay család birtoka volt. Nádasdy Tamás gróf, Horvátország bánja, országbíró, később nádor, eljegyezvén 1532-ben Kanizsay Orsolyát, a fiágon kihalt Kanizsayak összes javait, köztük Sárvárt is birtokába vette. Nádasdy alig hogy megtelepedett Sárvárott, itt nagy költséggel iskolát állított, melyben elemi iskola és gymnasium volt egyesítve. 1536-ban ugyanott jeles könyv- nyomdát rendezett be. Ezen nyomdának Abádi Benedek lett a vezetője. Magyarországon az első magyar nyelvészeti munka itt került ki sajtó alól. E munka Erdősi Sylvester János latin nyelven írt magyar nyelvtana volt.