Seite - 373 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 373 -
Text der Seite - 373 -
373
a múlt században kolostor csatlakozott s híres búcsújáró hely volt. Nádasdy
Tamás gróf koronaőr itt 1734-ben a szerviták számára templomot és
kolostort emelt, mely 1788-ban megszűnt.
A járást a Gyöngyös folyó két részre osztja. Keleti része síkság,
a nyugati hullámos dombvidék. Legmagasabb kiemelkedése a Vashegy.
Vizei : a Gyöngyös, Perint, Pinka, stb. Lakossága nagyobb részben magyar.
A bogáti kastély.
A szombathelyi járással kelet felől a sárvári járás érintkezik. Sárvár,
mely a járásnak székhelye, a XVI. század elején a dúsgazdag Kanizsay
család birtoka volt. Nádasdy Tamás gróf, Horvátország bánja, országbíró,
később nádor, eljegyezvén 1532-ben Kanizsay Orsolyát, a fiágon kihalt
Kanizsayak összes javait, köztük Sárvárt is birtokába vette. Nádasdy alig
hogy megtelepedett Sárvárott, itt nagy költséggel iskolát állított, melyben
elemi iskola és gymnasium volt egyesítve. 1536-ban ugyanott jeles könyv-
nyomdát rendezett be. Ezen nyomdának Abádi Benedek lett a vezetője.
Magyarországon az első magyar nyelvészeti munka itt került ki sajtó alól.
E munka Erdősi Sylvester János latin nyelven írt magyar nyelvtana volt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch