Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

A _ -V 878 Vasvártól délnyugatra miiitegy 17 kilométernyi távolságra találjuk a körmendi járás főhelyét, Körmendet, a Rába mellett, 5.334 lakossal. Van a Nagyközségnek gőzmalma, sörháza, takarékpénztára és honvéd- kaszárnyája. Érdekes itt a Batthyány herczegi hitbizományhoz tartozó, i r ' 1 j ( ( négyszögben épült várkastély értékes levéltárával, régiséggyűjteményével s művészi becsű szobrokkal ékesített parkjával. Körmendet 1595 előtt Erdődy Tamás és Péter bírták; 1595-ben azonban kaszaházi }oó János, László és Pál testvérek birtokában találjuk. Csákány hasonlóan a Rába partján fekszik. A Batthyány grófi család birtoka. Ivánczon született 1766-ban Kresznerics Ferencz magyar nyelvtudós, egy nagy becsű magyar szótár írója. Van itt a Sigray családnak kastélya és birtoka. Csákánytól délre részint a körmendi, részint a szent-gotthárdi járásban terűi el az Őrség hegyes-völgyes vidékével. Ez az Őrség megyénknek egyik különlegessége. A vármegyének délnyugati részén egy nyugatról keletnek 19.22 és éjszakról délnek 12.25 kilométernyire húzódó területen fekszik, s 18 magyar községet foglal magában. Régi oklevelekben „Eőrségh", „Őrségi tartomány", a szent korona „peculiumja" néven fordul elő, s már I. Mátyás király által „nemesi kerület"-nck mondatik. •» Az Őrség egykor külön kis vármegye volt a vármegyében, a mennyiben külön elöljárókkal, külön szervezeti szabályokkal bírt; a 18 község egy összetartozó kormányzati terület vaia és csak bizonyos esetekben ismerte el a vármegyét fölöttes hatóságának. Legfőbb elöljáróját őrnagynak, vagy ispánnak nevezték. Az őrnagy alatt állott a 18 község által választott p. 12 esküdt s ezek az őrnagygyal együtt alkották az Őrség bírósági és köz- igazgatási hatóságát. Az Őrség lakossága valaha határőri szolgálatot telje- sített; ezért volt katonai szervezete. A községek IV. László egy oklevelében a következőleg vannak fölsorolva : Eőri-Szent-Péter (az Őrség székhelye s egykor erődített hely), Ispánk, Külső-Rákos, Zakmer (Szaknyér), Belső- Rákos, Pankasz, Szata, Kerkás-Kápolna, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza, Kotormán, Hodos, Kapornak, Kercza, Szomorócz és Bükalja. Ma már m azonban az Őrség, mint ilyen kiváltságos terület, csak névben él. A járás lakossága magyar, de van benne német is, horvát is. A körmendi járástól délnyugatra, a vármegye déli csúcsában a mura- szombati járás terűi el, melynek többnyire vend lakosai vannak. Főhelye Muraszombat a Lendva vize mellett, gróf Szapáry Géza kastélyával. Lakosai- nak száma 2 139. Van állami iskolája, takarékpénztára és fenyűpálinka-gyára. Kastélyok vannak még : B atthyánfalváii a Batthyányak és Felső-Lendván