Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 378 -
Text der Seite - 378 -
A _ -V
878
Vasvártól délnyugatra miiitegy 17 kilométernyi távolságra találjuk
a körmendi járás főhelyét, Körmendet, a Rába mellett, 5.334 lakossal.
Van a Nagyközségnek gőzmalma, sörháza, takarékpénztára és honvéd-
kaszárnyája. Érdekes itt a Batthyány herczegi hitbizományhoz tartozó,
i r ' 1 j ( (
négyszögben épült várkastély értékes levéltárával, régiséggyűjteményével s
művészi becsű szobrokkal ékesített parkjával. Körmendet 1595 előtt Erdődy
Tamás és Péter bírták; 1595-ben azonban kaszaházi }oó János, László és
Pál testvérek birtokában találjuk. Csákány hasonlóan a Rába partján fekszik.
A Batthyány grófi család birtoka. Ivánczon született 1766-ban Kresznerics
Ferencz magyar nyelvtudós, egy nagy becsű magyar szótár írója. Van itt
a Sigray családnak kastélya és birtoka. Csákánytól délre részint a körmendi,
részint a szent-gotthárdi járásban terűi el az Őrség hegyes-völgyes vidékével.
Ez az Őrség megyénknek egyik különlegessége. A vármegyének délnyugati
részén egy nyugatról keletnek 19.22 és éjszakról délnek 12.25 kilométernyire
húzódó területen fekszik, s 18 magyar községet foglal magában. Régi
oklevelekben „Eőrségh", „Őrségi tartomány", a szent korona „peculiumja"
néven fordul elő, s már I. Mátyás király által „nemesi kerület"-nck mondatik.
•»
Az Őrség egykor külön kis vármegye volt a vármegyében, a mennyiben
külön elöljárókkal, külön szervezeti szabályokkal bírt; a 18 község egy
összetartozó kormányzati terület vaia és csak bizonyos esetekben ismerte
el a vármegyét fölöttes hatóságának. Legfőbb elöljáróját őrnagynak, vagy
ispánnak nevezték. Az őrnagy alatt állott a 18 község által választott
p.
12 esküdt s ezek az őrnagygyal együtt alkották az Őrség bírósági és köz-
igazgatási hatóságát. Az Őrség lakossága valaha határőri szolgálatot telje-
sített; ezért volt katonai szervezete. A községek IV. László egy oklevelében
a következőleg vannak fölsorolva : Eőri-Szent-Péter (az Őrség székhelye s
egykor erődített hely), Ispánk, Külső-Rákos, Zakmer (Szaknyér), Belső-
Rákos, Pankasz, Szata, Kerkás-Kápolna, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza,
Kotormán, Hodos, Kapornak, Kercza, Szomorócz és Bükalja. Ma már
m
azonban az Őrség, mint ilyen kiváltságos terület, csak névben él. A járás
lakossága magyar, de van benne német is, horvát is.
A körmendi járástól délnyugatra, a vármegye déli csúcsában a mura-
szombati járás terűi el, melynek többnyire vend lakosai vannak. Főhelye
Muraszombat a Lendva vize mellett, gróf Szapáry Géza kastélyával. Lakosai-
nak száma 2 139. Van állami iskolája, takarékpénztára és fenyűpálinka-gyára.
Kastélyok vannak még : B atthyánfalváii a Batthyányak és Felső-Lendván
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch