Seite - 379 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

379 gróf Széchenyi Tivadar birtokán. Széchenyi-Kúton savanyúvíz-forrást találunk. Szent-Benedek egykor — azt tartják — a borchi Szent Benedek-apátság székhelye, melyet 1532 körűi a törökök pusztítottak el. A szép Mura-völgy sík és termékeny. Vannak a járás területén magyarok és németek is. A muraszombati járástól éjszakra, s a körmenditől nyugatra fekszik a szent-gotthárdi járás, melynek székhelye Szent-Gotthard 1451 lakossal. A népe németajkú; az úri rendje magyar. Itt van a szolgabírói és járás- A mikosdi kastély. bírói hivatal. Van takarékpénztára, algymnasiuma, dohánygyára. Itt egyesül a Lapincs a Rábával. Apátságát III. Béla 1183-ban a cisterciták számára alapította, s abba Trois Fontaines-ből franczia szerzeteseket telepített. A mohácsi vész után clpusztúlván, jószágait 200 éven át hol világi, hol egyházi férfiak bírták. III. Károly 1734-ben az osztrák heiiigenkreutzi apát- sággal egyesítette, míg az újabb időben attól elválasztatván, a zirczi főapát- sághoz csatoltatott. Szent-Gotthárdhoz közel, a nagyfalvi határban vívta 1664-ben Montecuccoli Köprili-Ahmed nagyvezérrel azt a diadalmas harczot, melynek emlékét a csatahelyen ma is egy kis kápolna őrzi. 48*