Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

380 A szent-gotthárdi jelenlegi apátsági templom, melynek alapját 1748-ban tették le, ugyanazon helyen épült, hol egykor a régi állt. Az épületet szabadon álló korinthusi oszlopok díszítik. Oltára hat van. Itt őrzik Szent Vincze ereklyéit, melyeket Herzan püspök hozott Rómából. Mennyezetét több freskóval látták el, melyek közül kiválóbb figyelmet érdemel a szent- gotthárdi csata képe Dorfmeister József bécsi akadémiai festőtől 1784-ből. Az apátsági ház praelaturájában is több Dorfmeister-féle képpel találkozunk. Ezek : III. Béla átadja az alapító levelet a franczia szerzeteseknek, — A mohácsi ütközet, — A szent-gotthárdi csata, — Az apátság vissza- váltása, — Szent-Kereszt, — A szombathelyi püspöki templom építése. — Az alakok mindenütt koruk jelmezében jelennek meg. Ercsenyén kőszén- bányát mívelnek. Rátót Széli Kálmán volt miniszter nyári lakása, hol egykor Deák Ferencz is gyakran és örömest időzött. Ed ri- Szent-Péter az Őrség legnevezetesebb helye, s valaha székhelye. Radafalva, búcsújáró hely. Gyanafalva az utolsó magyar vasúti állomás Stiria felé. A járás éjszaki része termékeny völgyvidék, míg a déli hegyes, kavicsos és termé- ketlen. Vizei a Rába, Lapincs, Feisztricz, Zala, Kerka, stb. Lakosai németek és magyarok. A déli részen a muraszombati járásból benyomúlnak ide a vendek is. Az a széles völgy, melyen a Rába a megyébe lépve végig fut, egyike a legbájosabb vidékeknek. Német-Újvár is történeti nevezetességű helyeink közé tartozik. A járás, melynek nevét adja, a vármegye nyugati határán terűi el. Délre a szent- gotthárdi s éjszakra a felső-eőri járással határos. Fölszíne hegyes-völgyes. Vizei a Lapincs és a Strem. A lakosok németek, horvátok, az értelmiség magyar. Német-Újvár vidékét II. Géza idejében bizonyos Wolfer nevű jöve- vény lovag kapta adományúl, a ki azután a híres német-újvári grófok őse lett. IV. Béla király a Szent Benedek-rendjének német-újvári apátságát, mely II. Géza idejében alapíttatott, 1263-ban a pannonhalmi apátságtól Vág- Újhelylyel váltá magához; Zsigmond király 1428-ban Lévai Cseh László 9 macsói bánnak, Mátyás király 1459-ben Ujlaky Miklós erdélyi vajdának adományozta. Ugyancsak itt szőtték összeesküvésüket 1459-ben Garai és » » Ujlaky az igazságos Mátyás ellen. A mikor pedig Újlaki családja kihalt, 1524-ben II. Lajos királytól Batthyány Ferencz gróf kapta hadi érdemei jutal- t máúl. Volt itt Szent Ágoston remetéinek egy prioratusa is, de hogy mikor alapíttatott s mikor szűnt meg, adatok hiányában bizonytalan. A magános sziklán álló vár összes épületeivel együtt még a múlt század második felében